Ratnóc
Ratnóc (szlovákul Ratnovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
| Ratnóc (Ratnovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Pöstyéni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1240 | ||
| Polgármester | Peter Gogol | ||
| Irányítószám | 922 31 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | PN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1079 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 121 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 156 m | ||
| Terület | 8,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 33′ 29″, k. h. 17° 50′ 44″48.558056°N 17.845556°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 29″, k. h. 17° 50′ 44″48.558056°N 17.845556°E | |||
| Ratnóc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ratnóc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésPöstyéntől 4 km-re délre, a Vág bal partján fekszik.
Története
szerkesztés1240-ben „Ratun" néven említik először.
Vályi András szerint: „RATNÓCZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Gróf Brunszvik, és több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Szokolóczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja tágas, és jó termékenységű, zöldséget termő kertyei hasznosak, legelője alkalmatos, piatza Galgóczon, fája nints sem tűzre, sem pedig épűletre, Vágvize gyakran károsíttya határját, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint: „Ratnócz, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján, Pőstyénhez 1 órányira: 108 kath., 8 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Galgócz."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Ratnócz, a Vág balpartján, Pöstyéntől délre fekvő tót község, 432 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Kath. temploma 1726-ban épült. Földesura gróf Desasse János volt. A XII. század elején „Ranic" néven, a XIII. század közepén pedig „Ratun" elnevezéssel, mint nyitrai várbirtokot említik."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 510, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 915 lakosából 908 szlovák volt.
2011-ben 1019 lakosából 966 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1320-ban építették. Koragótikus, egyhajós építmény. Tornyát 1659-ben újjáépítették.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
|
Ez a szlovákiai Nagyszombati kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |