Rencz Antal

Rencz Antal (Nagyvárad, 1942. december 25. –) magyar rendező, színházigazgató.

Rencz Antal
Született	1942. december 25. (81 éves) Nagyvárad
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Végh Edit (h. 1967–)
Foglalkozása	színházi rendező író színész jelmeztervező
Iskolái	Kossuth Lajos Tudományegyetem (1961–1966) Színház- és Filmművészeti Főiskola (1971–1976)
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Szülei: Dr. Rencz Antal (1901–1976) egyetemi tanár és Szabó Gabriella voltak. 1961–1966 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1966–1971 között a Győri Kisfaludy Színházban volt dramaturg. 1971–1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt színházrendező szakon Major Tamás osztályában. 1975–1979 között Debrecenben volt rendező. 1980–1988 között a Békéscsabai Jókai Színház főrendezője, 1988–1989-ben rendezője volt. 1989–1992 között a Népszínházban rendezett. 1990–1991-ben az Új Idő Színház igazgatója volt. 1992–1996 között a Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1992 óta a gyerekeknek és fiataloknak játszó Nevesincs Színház - Theatrum Hungaricum igazgatója.

Magánélete

1967-ben házasságot kötött Végh Edittel. Három gyermekük született: Antal Botond (1969), Attila Gábor (1975) és Boglárka (1977).

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 19; színészként: 2; rendezőként: 92; díszlettervezőként: 35; jelmeztervezőként: 19.

Szerzőként

János vitéz (1993) Toldi (1994) Három szegény szabólegény (1995) Iciri-piciri mesék (1995) Honszerző Árpád (1995) Szent László legendája (1996, 1998) A két Lotti (1996) Tündér Lala (2001)

Szeretve mind a vérpadig (2002) Twist Olivér (2004) Íme, hát megleltem hazámat...(?) (2005) A mi Don Quijoténk (2005) Pinokkió kalandjai (2005) Intés az őrzőkhöz (2005) Hazám (2006) 'Élt egy nép a Tisza táján' (2006) Andersen meséi (2006) Oly korban éltem én e földön (2009)

Színészként

• Hennequin-Veber: Elvámolt nászéjszaka....Contrant
• Cervantes: A mi Don Quijoténk....Egy rendező

Rendezőként

Németh László: Az utazás (1969) Bolt: Kinek se nap se szél. Morus Tamás (1970) Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (1970, 1989, 1993) Benedek András: Csudakarikás (1974-1975, 1998) Tarbay Ede: Gyere velünk Betlehembe (1974) Wittlinger: Ismeri a Tejutat? (1975, 1977) Csehov: Leánykérés (1975) Gorkij: Kispolgárok (1975) Euripidész: Oresztész (1976, 1982) Illyés Gyula: Fáklyaláng (1976) Bates-Rziha: Hogyan házasodott meg Petruska? (1976) Szép Ernő: Lila ákác (1977) Leigh: La Mancha lovagja (1977) Szakonyi Károly: Hongkongi paróka (1977) Kander-Ebb: Kabaré (1978) Krúdy Gyula: Az arany meg az asszony (1978) Móricz Zsigmond: Sátán (1978) O'Neill: Egy igazi úr (1979) Illyés Gyula: Bolhabál (1980) Slade: Jutalomjáték (1981) Madarász Iván: Tévedések vígjátéka (1981) Csukás István: Gyalogcsillag (1982) Victor Máté: Cyrano (1983, 2009) Németh László: Sámson (1983) William Shakespeare: Lear király (1984) Müller Péter: Szeressük egymást gyerekek (1984) Dunajevszkij: Szabad szél (1985) William Shakespeare: Szentivánéji álom (1985) Ábrahám Pál: Viktória (1985) Betti: Bűntény a kecskeszigeten (1985) Jacobi Viktor: Leányvásár (1985) Babay József: Három szegény szabólegény (1986, 1995) Bart: Oliver! (1986) Lehár Ferenc: Cigányszerelem (1987) Gábor Andor: Dollárpapa (1987) Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász (1987) Csehov: Cseresznyéskert (1987) Stolz: Vénusz a selyemben (1988) Békés József: Sándor, József, Benedek (1988, 1993, 1997)

Csetényi Anikó: A piros esernyő (1988) Schiller: Ármány és szerelem (1989) Puccini: Bohémélet (1989) Grigic: Ébredj, Kata! (1989) Illyés Gyula: Lélekbúvár (1989) Bródy Sándor: A tanítónő (1990) Békés József: Kardhercegnő (1990) Csukás István: Ágacska (1990, 1992) Fésűs-Gebora: A csodálatos nyúlcipő (1991) Tarbay Ede: Petruska (1992, 1994, 2000) Fazekas-Móricz: Ludas Matyi (1992) Petőfi Sándor: János vitéz (1993) Arany-Jékely: Toldi (1994) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde meséje (1994, 1999) Grimm-Puskin-Andersen-Móra: Iciri-piciri mesék (1995) Benedek Elek: Honszerző Árpád (1995) Hegedüs-Bonfini-Arany: Kard és kereszt (Szent László legendája) (1996, 1998) Kastner: A két Lotti (1996) Pozsgai Zsolt: Emlékpróba - 1956 (1996) Csukás István: Csodakaloda (1997) Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1998) Fodor Sándor: Csipike - avagy a rettenetes Réz úr (2000) Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója (2001) Szabó Magda: Tündér Lala (2001) Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig (2002) Dickens: Twist Olivér (2004) József Attila: Íme, hát megleltem hazámat...(?) (2005) Wasserman: A mi Don Quijoténk (2005) Collodi: Pinokkió kalandjai (2005) Ady Endre: Intés az őrzőkhöz (2005) Petőfi Sándor: 'Élt egy nép a Tisza táján' (2006) Andersen: Andersen meséi (2006) Radnóti-Hubay: Oly korban éltem én e földön (2009)

Díszlet- és jelmeztervezőként

Németh László: Sánson (1983) Csukás István: Ágacska (1985, 1990 (j), 1992 (j)) William Shakespeare: Szentivánéji álom (1985) Armont-Vandenberghe: Fiúk, lányok, kutyák (1985) (j) Betti: Bűntény a kecskeszigeten (1985) Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (1989, 1993) (j) Illyés Gyula: Lélekbúvár (1989) (j) Fésűs-Gebora: A csodálatos nyúlcipő (1991) (j) Tarbay Ede: Petruska (1992 (j), 2000) Fazekas-Móricz: Ludas Matyi (1992) (j) Békés József: Sándor, József, Benedek (1993, 1997) (j) Petőfi Sándor: János vitéz (1993) (j) Arany-Jékely: Toldi (1994) (j) Babay József: Három szegény szabólegény (1995) (j) Benedek Elek: Honszerző Árpád (1995) (j)

Hegedüs-Bonfini-Arany: Kard és kereszt (Szent László legendája) (1996, 1998) Pozsgai Zsolt: Emlékpróba - 1956 (1996) Csukás István: Csodakaloda (1997) (j) Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1998) Benedek András: Csudakarikás (1998) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde meséje (1999) Fodor Sándor: Csipike - avagy a rettenetes Réz úr (2000) (j) Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója (2001) (j) Dickens: Twist Olivér (2004) József Attila: Íme, hát megleltem hazámat...(?) (2005) Wasserman: A mi Don Quijoténk (2005) Victor Máté: Cyrano (2009)

Filmszerepe

• 1973: III. Richárd (Dorset márki)

Művei

• A pódiumi színjátékok dramaturgiája (tankönyv)
• A magyar szépirodalom színpadon (2002)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• A Nevesincs Színház honlapja Archiválva 2012. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 21.)