Reste
Reste (szlovákul: Rešica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Reste (Rešica) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1319 | ||
| Polgármester | Bodnár Ferenc | ||
| Irányítószám | 044 73 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 364 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 192 m | ||
| Terület | 12,50 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 33″, k. h. 21° 02′ 24″48.542500°N 21.040000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 33″, k. h. 21° 02′ 24″48.542500°N 21.040000°E | |||
| Reste weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reste témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésKassától 29 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.
Története
szerkesztés1319-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RESTE. Restye. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai Ónody, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik mintegy 500 lépésnyire Ida vizétől; határja sovány, legelője sem elegendő, Kanyapta vize is károkat okoz határjában."[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Reste, magyar falu, Abauj vmegyében, a Kanyapta mellett: 231 rom., 108 g. kath., 195 ref., 23 zsidó l. Ref. sz. egyház. Vizimalom. Jó rét. F. u. többen. Ut. p. Hidas-Németi."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Mindeddig a Cserehátnak nevezett dombos fennföldön jártunk, mely részben vizválasztója a Hernádnak és Sajónak; most lebocsátkozunk a Kanyapta-völgybe. A völgy peremén van Reste 75 házzal és 477 magyar lakossal. Postája Buzita, távirója Csécs. Itt van Zábrátzky József csinos úrilaka."[4]
A falu nagy betyárja Ónodi Bandi volt. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége
szerkesztés| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 382 | 363 | 325 | 364 |
| Eltérés: | -4,97 % | -10,46 % | +12 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 352 | 364 |
| Eltérés: | +3,40 % |
1910-ben 441-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 377 lakosából 341 magyar és 35 szlovák.
2011-ben 345 lakosából 250 magyar és 84 szlovák.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
szerkesztés- Községinfó
- Reste Szlovákia térképén Archiválva 2007. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
|
Ez a szlovákiai Kassai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
