Rogač (Šolta)
Rogač falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.
| Rogač | |
 | |
| Rogač kikötője | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Šolta |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 430 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 134 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 11 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 23′ 44″, k. h. 16° 17′ 52″Koordináták: é. sz. 43° 23′ 44″, k. h. 16° 17′ 52″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rogač témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Splittől 17 km-re délnyugatra, Trogirtól 14 km-re délre, községközpontjától 1 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének közepén, egy északi fekvésű öbölben fekszik. Jelentőségét kompkikötője adja, melyen keresztül bonyolódik a forgalom a kontinens és a sziget települései között.
Története szerkesztés
Rogač a sziget legrégibb parti települése. Területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban lakott volt. A Banja-öbölben egy a 3. - 4. századból származó római villagazdaság romjai találhatók fürdő, mozaikpadló és sírok maradványaival.[2] Ugyanebben az öbölben egy másik kora római gazdasági épület maradványa is található. Az öböl másik oldalán a tengerben szintén ősi alapfalak láthatók. Az öböl északnyugati részén a tengerben ókori kikötő maradványai figyelhetők meg.[3] Rogač település Grohote kikötőjeként keletkezett a 18. század végén. Kezdetben csak néhány halászkunyhó és kiskocsma állt itt.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A 19. században az öböl közepén egy Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelt templomot építettek. A század végén a Mladinov család épített ide nyaralót, melyet fenyőfákkal beültetett kis kert övezett.[3] 1880-ban 13, 1910-ben 17 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1920-ban kis hajóépítő üzemet alapítottak itt, melyet azóta már a család harmadik generációja vezet. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 126 fő volt, akik a turizmus mellett főként halászatból éltek.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 13 | 59 | 0 | 17 | 0 | 0 | 0 | 36 | 50 | 49 | 0 | 0 | 100 | 126 |
(1857-ben, 1869-ben, 1900-ban, 1921-től 1948-ig, valamint 1981-ben és 1991-ben lakosságát Grohotéhez számították.)
Nevezetességei szerkesztés
- Ávilai Szent Teréz tiszteletére szentelt templom a 19. században épült. Kőből épített egyhajós épület, bejárata felett rózsaablakkal, homlokzata tetején kis harangtoronnyal, benne két haranggal. Legértékesebb berendezési tárgya az 1749-ben festett, a szentet ábrázoló oltárkép.
- A Banja-, a Kašjun és a Žustova-öbölben szép fekvésű strandjai találhatók.
Galéria szerkesztés
-
Kikötői kép -
Kikötői kép -
Látkép a tenger felől -
Vitorláshajó Rogač előtt -
Vitorlások Rogač előterében
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5931.
- ↑ a b c Visitsolta.hr:Rogac Archiválva 2016. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk szerkesztés
- Šolta község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
