Wikipédia

Rotter Lajos

(1901–1983) magyar repülőgép-tervező

Rotter Lajos (Budapest, 1901. július 18. – Budapest, 1983. október 19.)[4] magyar gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta, a Karakán és a Nemere vitorlázó repülőgépek tervezője.[5][6]

Rotter Lajos
Rotter Lajos
Rotter Lajos
SzületettRotter Lajos József
1901. július 18.
Budapest
Elhunyt1983. október 19. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
HázastársaHargitai Irén Edit Margit [1]
SzüleiRotter Lajos
Felsmann Mária Anna Ilona
Foglalkozásamagyar gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1923)
SírhelyeFarkasréti temető (60/5-3-9)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rotter Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A „Nemere”
Rotter Lajos "Nemere" gépével a Berlin-Kiel közötti nem hivatalos világcsúcs felállításakor

Élete szerkesztés

Már középiskolás korában érdekelték a repülőgépek. Gépészmérnöknek tanult a Műegyetemen, ahol 1923-ban végzett. 1920-ban egyike volt a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapítóinak.[5]

 
Rotter Lajos és a Karakán (Rotter balról a második fehér ruhában)

1922-ben a Közlekedési Minisztérium pályázatot írt ki vitorlázó repülőgép építésére. Ágotay Istvánnal közös terve első díjat nyert, de a repülőgép megépítésére anyagi forrás hiányában nem volt lehetőség.[5] 1923-ban a zürichi Orell Füssli Institut pályázatot hirdetett helikopterek tervezésére. Rotter pályaműve került ki győztesen.[6]

Még 1923-ban évfolyamtársával, Feigl Gyulával és annak testvérével, Feigl Lászlóval együtt megalapították a Feigl–Rotter Repülőgépépítő Vállalatot (FEIRO). A cég három kis utasszállító repülőgép prototípusát is elkészítette: a négyüléses, felső szárnyas, zárt kabinos FEIRO-I-et, majd annak továbbfejlesztett változatát, a FEIRO Darut valamint a kétüléses, duplafedeles FEIRO Dongót. A repülőgépek állami támogatás híján nem arattak üzleti sikert és a cég feloszlott.[6]

1921-ben szerzett pilótaképesítést. 1929 nyarán egyike volt azoknak, akik Farkashegyen beindították a vitorlázórepülést. 1931-ben itt C-vizsgázott.[5]

A Magyar Cserkészszövetség 1933 tavaszán adott megbízást egy olyan vitorlázógép megtervezésére, amely Magyarországot képviselhette a gödöllői cserkész világtalálkozón. Erre az eseményre tervezte és építette meg a „Karakán” nevű teljesítménygépét, melynek berepülésére augusztus 4-én került sor. 1933. augusztus 8-án új országos rekordot állított fel a Gödöllő és Szolnok közötti, 84,8 kilométeres távolsági, illetve 1840 méteres magassági repülésével. Később a "Karakán"-nal végezték hazánkban az első felhő-, termik- és műrepüléseket, mivel gyakorlatilag ez volt Magyarországon az első, műszerekkel felszerelt vitorlázógép. 1934-ben a Hármashatár-hegy északi lejtőjén, "Karakán" gépével 24 óra 14 percet vitorlázott. Ezzel az eredménnyel, másodikként a világon, a leghosszabb megszakítás nélküli repülési időtartamot érte el.

1934 nyarán készült el Gyöngyösön Rotter Lajos és Janka Zoltán tervei alapján a "Vándor" névre keresztelt, műrepülésre is alkalmas együléses vitorlázó repülőgép. A gépet kezdetben Gyöngyösön, majd később Gödöllőn használták. Itt végezték vele az első, magyarországi autóvontatásos felszállást.

Az 1936-os olimpiai játékokon Rotter Lajos saját maga által tervezett Nemere vitorlázógépével 3 óra 55 perc alatt 326 km-es céltáv rekordot ért el Berlin (Rangsdorf) - Kiel (Holtenau) között, amivel nem hivatalos világrekordot állított fel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül is elfogadta a vitorlázórepülést olimpiai számnak.

A második világháború után Rotter Lajos részt vett a magyar vitorlázórepülés újjászervezésében. Az 1950-es években a Székesfehérvári Állami Motorjavító Vállalat repülőgépüzemének főmérnöke volt. Később az Alagi Központi Kísérleti Üzem (AKKÜ) tervezőirodáján dolgozott.

Ő fogalmazott meg először érdemi kritikát (1978-ban) Asboth Oszkár munkásságával szemben, kétségbe vonva, hogy az általa konstruált helikopter valóban olyan repülési képességekkel rendelkezett volna, mint amilyeneket Asboth tulajdonított neki, többek között Az első helikopter címmel 1956-ban kiadott, saját maga által megjelentetett könyvében. Felvetése nyomán indult meg az addig a helikopter feltalálójaként számon tartott és népszerűsített konstruktőr munkájának szakmai felülvizsgálata és átértékelése. Rotter Lajos sejtésen alapuló megállapításait évtizedekkel később, az Asboth-hagyatékból előkerült eredeti fényképfelvételek igazolták egyértelműen, melyeknek addig csak az Asboth könyvében publikált, retusált változatai voltak ismeretesek.[7]

Sírja a Farkasréti temetőben található (60/5-3-9)

Elismerése szerkesztés

 
Rotter Lajos mellszobra a Hármashatár-hegy tetőn.
  • 1934 februárjában 5 óra 3 perces repülésével - a magyarok közül elsőként - elnyerte az ISTUS (a vitorlázórepülés nemzetközi tudományos testülete) által adományozott, 18. sorszámú nemzetközi ezüstkoszorús teljesítmény jelvényt.
  • A Nemere és pilótája világhírt és elismerést szerzett a magyar repülés számára. Rotter Lajos teljesítményét és munkásságát az ISTUS bizottság által kiadott aranygyűrűvel ismerte el.
  • 1937-ben beválasztották az FAI pilótabizottságába.
  • 1947-ben a MADISZ Repülőegyesület elnökévé választották
  • Mellszobrát – Béres János alkotását – 1993. augusztus 19-én avatták fel a Hármashatár-hegy tetején található Pilótaotthon parkjában.[8]
  • Rotter 1936. augusztus 12-i Berlin és Kiel közötti 326,5 km-es céltávrepülésének emlékére a család Rotter Lajos vándordíjat alapított. A díjat minden évben az a vitorlázórepülő pilóta kapja aki az adott évben a leghosszabb befejezett céltávot repüli Magyarországon belül – feltéve, hogy ez legalább 326,5 km.[9]

Galéria szerkesztés

  •  
    FEIRO I.
  •  
    FEIRO-Daru
  •  
    FEIRO-Dongó
  •  
    Robert Kronfeld Rotter Lajos "Karakán" gépében
  •  
    Vándor

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Rotter Lajos és Hargitai Irén házassági bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 742/1936. folyószáma alatt, 2019. október 5.
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.  
  5. ↑ a b c d Rotter Lajos (1901-1983). aeronews.hu. [2013. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  6. ↑ a b c Short biography of Lajos Rotter Sr. (1901-1983). (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  7. ↑ Nagy Attila Károly: A nagy Asboth-sejtés: géniusz helyett kókler. Index.hu, 2016. november 28. (Hozzáférés: 2016. december 9.)
  8. ↑ Rotter Lajos mellszobra. [2016. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  9. ↑ Rotter Lajos Vándordíj 2011. (Hozzáférés: 2013. május 11.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rotter_Lajos&oldid=26759656”