A Rurik-dinasztia (tagjai a Rurikidák, oroszul: Рюриковичи, ukránul: Рюриковичі), egy varég származású uralkodóház, melynek tagjai a 9. századtól több mint hétszáz éven keresztül uralkodtak többek között a Kijevi Ruszban és utódállamaiban, valamint e dinasztia tagjai adták az első orosz cárokat is a zűrzavaros időkig (1598–1613).

Rurikidák
Рю́риковичи
Királyi dinasztia
A Rurik-dinasztia szimbóluma, a háromágú szigony[1]
A Rurik-dinasztia szimbóluma, a háromágú szigony[1]
Ország Kijevi Rusz, Vlagyimiri, Moszkvai, Litván, Novgorodi Nagyfejedelemségek, Galícia–Volhíni, Orosz Cárság
Nemzetiség varég
Nemzetség Dulo nemzetség (vitatott)
Alapítva 862
Alapító Rurik fejedelem
Kihalt 1610
Utolsó tag IV. Vaszilij orosz cár
Titulus Kijevi nagyfejedelem
Minden oroszok cárja
Litvánia nagyfejedelme
Vlagyimiri nagyfejedelem
Moszkvai nagyfejedelem
Halicsi király
Macsói bán
Rang herceg, fejedelem
Rezidencia Moszkvai Kreml
A Wikimédia Commons tartalmaz Rurikidák témájú médiaállományokat.

A dinasztia megalapítása szerkesztés

A dinasztia alapítója a varég Rurik vezér (Rorik Konung, ?-879) volt, aki a Nyesztor-krónikában leírtak szerint fivérével a Ladoga-tótól délre eső területeken telepedett le. Testvéreinek halála után Rurik vezér egyesítette a családi birtokokat, és Novgorod környékén fejedelmi székhelyet létesített. A kibontakozó államalakulat a Rusz nevet kapta.

A dinasztia eredete szerkesztés

A Rurik-dinasztia több életben lévő tagján végzett DNS-vizsgálatok alapján hivatalosan is megerősítést nyert, hogy a Rurik-dinasztia valóban nem szláv eredetű. Az elvégzett vizsgálatok eredményeiből a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy finnugor eredetű DNS-sel állnak szemben.[2]

Alternatív elméletek szerkesztés

Más tudósok is osztják a DNS-vizsgálat eredményét értékelő tudósok véleményét, azonban a skandináv kitételt vitatják. A Dzsagfar tarihi, vitatott keletkezésű bolgár krónikagyűjtemény szerint Rurik eredeti neve Lakin volt (a név jelentése: 'szent sólyom'/'tiszta sólyom'), és a volgai bolgár Dulo nemzetségnek volt a tagja, mely dinasztiának a krónika szerint finnugor gyökerei voltak. A D.T. szerint Lakin fia volt Aidarnak (797-855) és fiatalabb testvére volt Gabdullah Dzsilkának (822-882) – mindketten más forrásokból is igazoltan létező volgai-bolgár kánok voltak. Rurik a D.T. szerint együtt harcolt Askold-dal, aki viszont valóban viking zsoldos volt, sokak szerint koruk népei azt gondolhatták, Lakin is Askold népéből való, vagy maga Askold adta neki a viking eredetű Rurik nevet.[3][4] Az alternatív elméletet támogatók hivatkoznak arra a tényre, hogy Rurik címerjele – a háromágú villa – nem található meg sem skandináv, sem szláv törzsi jelképek között, miközben ismert, hogy a Dulo nemzetség jele a háromágú szigony volt.[5]

Nevezetes uralkodók szerkesztés

A család moszkvai ágának kihalásával Oroszországban a „zűrzavarok időszakának” nevezett, külföldi beavatkozásokkal kísért polgárháborús időszak következett (1598–1613), amelynek végén a Romanov-ház került trónra.

Családfa szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Dr. Bencze Mihály: Amit Kijevről tudni kéne. ujkafe.website. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  2. Family Tree DNA's Rurik Dynasty DNA Project
  3. [1]
  4. [2]
  5. s155239215.onlinehome.us/turkic/10_History/Djagfar_Tarihi/Volume3/DjagfarTarihiV3P7En.htm+djagfar+tarihi+djilki+882+trident&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Források szerkesztés

  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 214. old.

További információk szerkesztés

  • Font Márta: Dinasztikus érdekek nyomában. Árpádok, Piastok, Rurikok az európai politikában; Kronosz, Pécs, 2018
  • Font Márta: Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek. Érdekek találkozása és ütközése; Balassi, Bp., 2022 (Magyar őstörténeti könyvtár)