Sárközújlak
Sárközújlak (románul Livada Mică) falu Romániában Szatmár megyében.
Sárközújlak (Livada Mică) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Rang | falu |
Községközpont | Sárköz |
Irányítószám | 447183 |
Körzethívószám | 0261 |
SIRUTA-kód | 138075 |
Népesség | |
Népesség | 312 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
Magyar lakosság | 100 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 133 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 23° 06′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 23° 06′ 58″ |
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Szatmár megyében, Szatmárnémetitől északkeletre, Batiz és Sárköz között fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
Sárközújlak nevét 1270-ben említették először az oklevelek Sarkuz néven. A falu a Sár vízfolyásától közrefogott területen települt. Első ismert birtokosa Úr Benedek volt, István ifjabb király országbírája volt, akinek birtokát - miután örökös nélkül hunyt el - V. István király Pok nemzetségből származó Móric fiának, Miklósnak adományozta.
1382-ben Móricz dédunokája; Meggyesi Simon bán fia János mester birtoka volt.
1463-ban nevét Vylak-nak írták. A település az Újlaki család ősi birtoka volt.
1490-ben Újlaki Domokosé, 1552-ben Ujlaki Sebestyén birtoka volt.
1665-ben Horváth Istvánné, Kende Jánosné és Sándorházy Ferenc és neje kaptak részt benne Újlaki jusson.
1687-ben Serédi Gáspár kapta, majd tőle leánya kellemesi Melczer János neje örökölte, s később is főleg a Melczer család birtoka volt.
A 18. század végén részbirtokot kaptak itt még a Melczer család mellett a Gabányi, Boronkay, Ráthonyi, Szeőke, Márton, Parajdi, Sepsy és Bónis családok is.
A 19. század közepéig pedig még rajtuk kívül az Egey, Péchy, Jármi, Muraközy, Ternyey és Kerekes családok is.
A 20. század elején a Kiszely Károly és Péchy Margit, Péchújfalusi Péchy István leánya volt itt nagyobb birtokos.
NevezetességekSzerkesztés
Református temploma - Régi épület. Még 1450 táján építtette Báthory Zsuzsánna, Móricz bán neje. 1797-ben és 1900-ban újították fel.
Ismert emberekSzerkesztés
- Itt született 1858. március 19-én Abonyi József fogorvos.
- Itt született 1872. november 21-én Bakó László színész.
- Itt született 1887. november 22-én Markovits Ernő újságíró, szerkesztő, író, akit 1944-ben az Auschwitzi koncentrációs táborban gyilkoltak meg.
ForrásokSzerkesztés
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908. .
- Németh Péter: A középkori Szatmár vármegye települései a XV. század elejéig. ISBN 978-963-7220-63-0
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)