Főmenü megnyitása

A sávos csuka (Esox americanus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Sávos csuka
Esox americanus americanus
Esox americanus americanus
Esox americanus vermiculatus
Esox americanus vermiculatus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Csukaalakúak (Esociformes)
Család: Csukafélék (Esocidae)
Nem: Esox
Linnaeus, 1758
Faj: E. americanus
Tudományos név
Esox americanus
Gmelin, 1789
Szinonimák
  • Esox americanus americanus Gmelin, 1789
  • Esox americanus vermiculatus Lesueur, 1846
  • Esox vermiculatus Lesueur, 1846
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sávos csuka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sávos csuka témájú médiaállományokat és Sávos csuka témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

A sávos csukának két fő előfordulási területe van. Az egyik Észak-Amerika atlanti-óceáni partján van, a kanadai Québec tartományban lévő Szent Lőrinc-folyó deltájától, egészen az Amerikai Egyesült Államokbeli Georgia állam déli részéig húzódik. Míg a másik, a Mexikói-öböl északi részén terül el, a Mississippi állambeli Pascagoula folyó deltájától egészen Floridáig.

AlfajaiSzerkesztés

Egyes rendszerezések szerint, ennek a csukafajnak két alfaja van, míg más rendszerezések szerint nincs egy alfaja sem, és az alábbi taxonok csak szinonimák.

MegjelenéseSzerkesztés

Ez a csukafaj legfeljebb 39,4 centiméter hosszú és 1 kilogramm testtömegű. A hátúszóján nincs tüske, viszont 13-21 sugár van, ugyanígy a farok alatti úszóján sincs tüske, de 13-18 sugár található. 42-51 csigolyája van. Erőteljes, hosszúkás teste, hengerszerű. Testének keresztmetszete, majdnem kerek, csak a háti résznél emelkedik ki. Nagy, lapos feje van; ennek a teteje pikkely nélküli. Rövid, széles pofája spakli alakú. Hatalmas szája vízszintesen áll, és a szem alá ér. Fogai elég nagyok. A felső állcsont elülső fogai és néhány oldalsó fog, nagyobbak, mint a többi. Pofájának oldalai és a kopoltyúfedők pikkelyesek. Testét is pikkelyek fedik. Testének háti része, az olivazöldtől a feketéig változik; hasi része pedig a világos borostyántól a fehérig változik. Néha sötét foltozás látható. A sávos csuka testén, 20-36 olivazöld vagy fekete, függőleges sáv húzódik, ezek közt pedig szélesebb világosabb sávok vannak. A fiatal példányok esetében, a sávozás fordítva van, a sötétebb sávok a szélesebbek, és a világosabbak a keskenyebbek. Az állkapcsa erősen pigmentált. Pupillája sárga vagy sárgászöld, szivárványhártyája pedig aranysárga. Hátúszóján fekete vagy sötét mintázat van, a többi úszója narancsszínű vagy vörös.

ÉletmódjaSzerkesztés

Édesvízi, mederlakó halfaj, amely nem vándorol. A 10,1 pH értékű vizet kedveli. A 26 Celsius-foknál melegebbet nem tűri. Tavakban, mocsarakban és elárasztott területeken él. A tiszta vizű növényzet között lelhető fel. Néha növényzet nélküli törmelékeken és kavicspadokon is látható. A folyókban ritkán fordul elő. Télen az avarba bújik el. A fiatalok 7,6-10,2 centiméter magas vízben ülnek, ahol a növényzetbe vagy a törmelékek közé rejtőznek. Az ivadék az út melletti pocsolyákban és az elárasztott avarban is megtalálható.

FelhasználásaSzerkesztés

A sávos csukának nincs ipari mértékű halászata, azonban a sporthorgászok egyik kedvenc hala.

ForrásokSzerkesztés