Sündisznótétel

A sündisznótétel a topológia egy alapvető tétele. Azt állítja, hogy a gömbfelületen nincs folytonos érintő egységvektormező, vagy általánosabban, az gömbfelszínen akkor és csak akkor van, ha n páratlan. Belátható a körülfordulási szám felhasználásával, de az algebrai topológia és a differenciáltopológia eszközeivel is. Nevezik Poincaré–Brouwer-tételnek is, mivel Brouwer 1912-ben felhasználta a Poincaré-tételhez.

Megfésült sün egy forgóval

Alkalmazásai

szerkesztés

Egy érdekes meteorológiai következmény szerint egy gömb alakú bolygón mindig van olyan pont, ahol éppen nem fúj a szél. Ez tipikusan egy ciklon, vagy anticiklon szeme. Mivel mindig van ilyen pont, ezért az is következik, hogy mindig van ciklon, vagy anticiklon.

A komputergrafikában gyakran kell egy olyan vektort generálni a térben, ami merőleges egy előre megadott másik vektorra. A sündisznótétel miatt ezt a feladatot nem lehet folytonos függvénnyel megoldani.

Egy következmény szerint, ha egy gömböt önmagára képezünk le, akkor lesz olyan pont, ami vagy önmagára, vagy az átellenes pontjára képeződik le.

Más felületek

szerkesztés

A megfésülhetőséget a tételben azzal definiálják, hogy az adott felületen van folytonos érintő egységvektormező. Ha egy felületen nincs ilyen, akkor szoktak forgókról beszélni, ahol is a folytonos érintő vektormező felveszi értékként a nullvektort. Ha ezek a helyek nem csak izolált pontok, akkor a választék szó is előfordulhat.

A tórusz megfésülhető, a kengyelfelület és a három lyukas úszógumi megint nem. Igazából egy felület csak akkor lehet megfésülhető, ha Euler-száma 0.

Bizonyítás a körülfordulási számmal

szerkesztés

Tegyük fel indirekt, hogy a gömb megfésülhető. Kijelölünk rajta két átellenes pontot, ezeket északi és déli pólusnak nevezzük. Eltoljuk a képvektorokat úgy, hogy kezdőpontjuk a gömbi vektorok végpontjába kerüljön. Levetítjük déli pólusból az északi, az északi pólusból a déli féltekét az egyenlítő síkjára, és tekintjük az így kapott vektormezőt az egyenlítőn. Körülfordulási egyrészt ±1 a szögfelező tulajdonság miatt, másrészt 0, mivel kiterjed az egész körlapra. Ellentmondás.

A bizonyításhoz más szögtartó vetítés is használható.

Algebrai topológiai bizonyítás

szerkesztés

Tegyük fel indirekt, hogy a gömb megfésülhető. Jelölje most u a gömbi vektort, v a képvektort, és legyen w az u és a v vektoriális szorzata. Ezek együtt egy   homeomorfizmust adnak, ami lehetetlen, mivel SO(3) fundamentális csoportja  , és a szorzaté  .