Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-30-1
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa és a marxizmus névadója. A modern társadalomtudomány és a szociológia alapítója. A történelem egyik legnagyobb befolyást elért gondolkodójaként ideológiája jelentősen hatott a munkásmozgalomra és a baloldali filozófiai irányzatokra. Számos írása közül kiemelkedik a Kommunista kiáltvány (1848) és A tőke (1867–1894).
A poroszországi Trier városában született módos középosztálybeli, kikeresztelkedett német zsidó családba. A Bonni Egyetemen és a Humboldt Egyetemen tanult, ahol az újhegelianizmus filozófiai irányzata érdekelte. Tanulmányai befejeztével radikális újságokban jelentette meg írásait, amelyekben lefektette a történelmi materializmus elveit. 1842-ben találkozott először Friedrich Engelsszel, akivel életre szóló barátságot kötött. 1843-ban Párizsba költözött, és ott is szélsőséges újságokban publikálta nézeteit. 1849-ben politikai tevékenysége miatt száműzték Poroszországból és Franciaországból, ezért feleségével és gyermekeivel Londonban telepedett le.
Társadalomelméleti, gazdasági és politikai ideológiáinak együttesét róla nevezték el marxizmusnak. A Kommunista kiáltványban kijelentette, hogy „minden eddigi társadalom története osztályharcok története”. Úgy gondolta, hogy az ellentétes érdekű társadalmi osztályok harca a nincstelen proletariátus győzelméhez vezet, létrehozva az osztályok nélküli társadalmat. Azt hirdette, hogy a kapitalista társadalmi rendszert felváltja majd a szocialista. Ehhez forradalmat tartott szükségesnek, és úgy vélte, hogy az megszünteti a magántulajdont.
Elsősorban kapitalizmuskritikájáról és a történelem materialista értelmezéséről, osztályharcok történeteként leírásáról ismert. Elméleti munkássága és közvetlen részvétele jelentősen befolyásolt több európai munkásszervezetet, köztük a Kommunisták Szövetségét és az Első Internacionálét. A marxista ideológiát mind jobb-, mind baloldalról élesen bírálták, viszont munkássága a 20. századi baloldali diktatórikus ideológiák (pl. leninizmus, sztálinizmus, maoizmus) fő hivatkozási alapjává vált.