Saint-Émilion
Saint-Émilion település Franciaországban, Gironde megyében. Mint hegyközséget, 1999-ben vették fel az UNESCO világörökségi listájára.
Saint-Émilion | |||
Saint-Émilion sziklatemploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Irányítószám | 33330 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1769 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
– agglomeráció | 1931 (2012) fő | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság |
| ||
Terület | 27,02 km² | ||
Időzóna | |||
Világörökségi adatok | |||
Típus | Kulturális helyszín | ||
Kritériumok | III, IV | ||
Felvétel éve | 1999 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 53′ 34″, ny. h. 0° 09′ 21″44.892778°N 0.155833°WKoordináták: é. sz. 44° 53′ 34″, ny. h. 0° 09′ 21″44.892778°N 0.155833°W | |||
Saint-Émilion weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Émilion témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztésA Dordogne-völgy fölött elterülő híres borvidék történelme hosszú időra nyúlik vissza. A szőlőhegyek jellemezte történelmi táj nagyrészt máig megmaradt eredeti állapotában.
Aquitania termékeny vidékén már a rómaiak idejében megkezdődött a szőlőtermesztés. A középkorban ez még intenzívebbé vált, és a hely, amely Bordeaux-tól keletre két dombon terül el, ma már a határokon túl is híres kiváló borairól.
A település egy mészkőbarlang körül jött létre, ahová Émilion breton bencés szerzetes remeteként vonult vissza a 8. században. Több bencés rendi szerzetes is követte őt, majd a 11. és a 13. század között a remetelak mellett elkészült a sziklába vájt templom, amelynek hajói és az alatta kialakított katakomba a föld alatt található. Sok sírt rejt magában, és valószínű, hogy Szent Émiliont is ide temették.
A sziklatemplom mellett nevezetes még a díszes kerengővel ellátott Ágoston-rendi kolostor, valamint a Szentháromság-kápolna (Chapelle de la Trinité), amelyet a 13. században emeltek Szent Émilion tiszteletére. A hagyomány szerint a kápolna alatt helyezkedik el Émilion remetebarlangja. Szent Émilion a borászok védőszentje. A település a Santiago de Compostelába tartó zarándokok útjába esik, ennek köszönheti számtalan kolostorát, templomát és zarándokszállását, amelyek a 11. században épültek.
Saint-Émilion az angol uralom alá került, amikor Aquitániai Eleonóra II. Henrik angol király felesége lett. János király 1199-ben a város igazgatását a helybeli előkelőkre és tanácsosokra bízta, akik ennek fejében borral látták el a királyi udvart. A király létrehozta továbbá a bortermelők testületét (Jurade), amely a francia forradalomig működött. 1948-ban ismét felelevenítették ezt a hagyományt. Minden év júniusában megrendezik a vörös talárba és fehér stólába öltözött testületi tagok felvonulását a sziklatemplomhoz. Szeptemberben pedig a Tour du Roy-ban, egy 13. századi vár megmaradt tornyában gyűlnek össze, hogy ünnepélyesen megnyissák a szüretet.
Panoráma
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Populations légales 2021
Források
szerkesztés- Sain Emilion village UNESCO (francia nyelven). bordeaux-tourisme.com. [2016. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 20.)
- Juridiction of Saint-Emilion (angol nyelven). unesco.org. (Hozzáférés: 2016. szeptember 20.)
- Saint Emilion monolithic church (angol nyelven). World Monuments Fund. (Hozzáférés: 2016. szeptember 20.)
- Eglise soutarraine monolithe (francia nyelven). culture.gouv.fr. (Hozzáférés: 2016. szeptember 20.)