Főmenü megnyitása
Schleswig elhelyezkedése Jyllandon

Schleswig vagy Dél-Jylland (dánul: Sønderjylland vagy Slesvig; észak-fríz nyelven: Slaswik vagy Sleesweg) régió és történelmi tartomány a mai Dánia és Németország területén.

Az árukereskedelem szempontjából jelentős helyen fekszik, a Jylland félsziget déli részén, az Északi-tenger és a Balti-tenger, az Oroszországtól a Rajna-vidéken át az Atlanti-óceán partjáig húzódó kereskedelmi útvonal mentén. Központja Schlesvig város, amelyről a nevét kapta.

TörténelemSzerkesztés

A római kori leletek a jütök törzsét az Eider folyótól északra teszik. A terület felváltva tartozott az anglik (ó-angolok) és a szomszédos szászok fennhatósága alá.

A korai viking korban HedebySkandinávia legnagyobb kereskedelmi központja – ezen a területen feküdt. Központi mivoltának, valamint erőteljes terjeszkedésének köszönhetően 737 körül innen indult Dánia egyesítése.[1] A kora középkor vége felé, a 8-10. században Schleswig sok apró birtokát egyesítették Dánia néven.

A 10. században a az Eider folyó és a Danevirkének nevezett védelmi sáncvonal vidékén több háborút is vívtak a dánok a Német-római Birodalommal. 974-ben II. Ottó német-római császár egy sikeres hadjárat végén felhúzott egy erődítményt, amelyet 983-ban I. (Villásszakállú) Svend dán király rombolt le.

1027-ben II. Konrád német-római császár és Nagy Knut dán király az Eider folyó mentén húzták meg a közös határvonalat. 1115-ben Niels dán király unokaöccse, „Kanut, az úr” lett Schleswig hercege.

Az Abel-dinasztia házassági szerződései és a belső viszályok miatt a tartomány a 15. századra közeli kapcsolatba került a német Holsteini Hercegséggel. Holstein később a Német-római Birodalom hűbérese lett, Schleswig hűbérura viszont Dánia maradt. Ez a kettős hűbériség volt a fő okozója a németek és dánok közötti ellentétnek a 19. században, a nemzetállamok kialakulásának idején. 1460-ban a hercegi címet a norvég király és fiai örökölték meg, akik egyben Dánia királyai is voltak.

A Schleswig-Holsteinért folytatott küzdelem a dánok és a németek között a 19. századig tartott. 1848-ban Dánia megpróbálta beolvasztani Schleswiget a királyságba, de ez felkeléshez vezetett, amelyet a német etnikum vívott a Holsteinnel való egyesülés érdekében. Poroszország vezetésével legyőzték a dánokat a 3 éves háborúban, de osztrák és az orosz nyomásnak engedve lemondtak a területről.

Dánia 1864-ben ismét megpróbálta beolvasztani Schleswiget, de az Északnémet Szövetség ismét legyőzte a dánokat (Második schleswigi háború). Poroszország és Ausztria 1865. augusztus 14-én megkötötte a gasteini egyezményt a terület közös irányítására. Az ebből adódó konfliktusok vezettek az 1866-os porosz–osztrák háborúhoz, amelynek győztese Poroszország lett, és annektálta a tartományt Schleswig-Holstein néven.

1920-ban két népszavazást tartottak a tartomány vegyes etnikumú részeiben. Észak-Schleswig Dél-Jütland néven Dániához csatlakozott, míg Közép-Schleswig a Német Birodalomnál maradt. A Dél-Schleswigben nem volt népszavazás, Németország része maradt.

Jelenleg mindegyik tartomány az EU régiója, az államhatárok dacára szoros az együttműködés.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Michaelsen, Karsten Kjer, „Politikens bog om Danmarks oldtid”, Politikens Forlag (1. bogklubudgave), 2002, 87-00-69328-6, pp. 122-123

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés