Schleswig-Holstein
Schleswig-Holstein (dánul:Slesvig-Holsten; frízül:Slaswik-Holstiinj) Németország legészakibb szövetségi tartománya. A Jylland-félsziget szárának déli felét elfoglaló tartományt északról Dánia, délről Alsó-Szászország, Hamburg és Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományok, míg kelet felől a Balti-, nyugatról az Északi-tenger határolja. 16000 km² területe csaknem teljesen sík, a belföldi jég formálta síkságot a geest kisebb lankái színesítik.
| Schleswig-Holstein | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Kiel | ||
 é. sz. 54° 19′ 00″, k. h. 10° 07′ 60″Koordináták: é. sz. 54° 19′ 00″, k. h. 10° 07′ 60″ | |||
| Legnagyobb város | Kiel | ||
| Államforma | szabad állam | ||
| Vezetők | |||
| Miniszterelnök | Daniel Günther (CDU) | ||
| Hatalmon lévő párt | CDU, FDP, Zöldek koalíció | ||
| Hivatalos nyelv | német | ||
| Beszélt nyelvek | német | ||
| Tagság | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 2 953 270 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Becsült | 2 820 000 fő (2003.) | ||
| Népsűrűség | 177 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15 761 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | euró | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | D | ||
| Internet TLD | .de | ||
| Villamos hálózat | 230 V 50 Hz | ||
| Közlekedés iránya | jobboldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schleswig-Holstein témájú médiaállományokat. | |||
Jellemző tájnyelve az alnémet alapú plattdeutsch.
Története szerkesztés
A tartomány lakóinak eredetéről sok helynév vall. A germán törzsek vándorlása idején a tartomány déli részét a szászok, a holstenek és a stormanok, míg a nyugati részt a frízek, az északi részt pedig a jütök foglalták el. Schleswig grófság, a mostani tartomány északi fele 1035-ben dán kézbe került, majd mint hűbérbirtokot egyesítették Holsteinnel, s együttesen Dániával léptek perszonálúnióba a 15. század közepétől. A középkorban két külön hercegség volt, külön törvényekkel, belső renddel. Évszázadokon keresztül fennállt az az állapot, hogy a hercegségek a Német-római Birodalom részei voltak, de hercegük a dán király volt. A 19. században, amikor mind Dániában, mind Németországban megerősödtek a nacionalista mozgalmak, a dánok a hercegségek különállását kívánták megszüntetni, a németek pedig teljesen betagolni Poroszországba. A vita végül háborúhoz vezetett, ez volt a porosz–osztrák–dán háború. Ezután a szóban forgó területet egyesítették és Poroszország Schleswig-Holstein tartománya lett belőlük. Az I. világháború után az északi területeken népszavazást rendeztek, ennek nyomán azt visszacsatolták Dániához (lásd Párizs környéki békeszerződések). A II. világháború után megszüntették Poroszországot, tartományai önállóan lettek szövetségi államok. Schleswig-Holstein is.
Települései szerkesztés
Gazdasága szerkesztés
A tartomány némi olajkincs kivételével nyersanyagban szegény. Az ország más részeihez viszonyítva kevésbé iparosodott. Ipara nagyrészt a keleti partvidék városaiban és Közép-Holsteinben összpontosul. Kiel, Lübeck, Rendsburg és Flensburg hajógyártásáról ismert, de fejlődésnek indult a gép-, műszer-, elektromos-, és elektronikus ipara is. A tartomány közlekedési híd Skandinávia felé A két tenger közötti személy- és áruforgalom, a vizek és kikötők jövedelme bizonyos mértékig kiegyenlíti az ipar viszonylagos fejletlensége okozta hátrányokat.
Mezőgazdaságában viszont nagyon előrehaladott a szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejfeldolgozás, a halászat és a halfeldolgozás.
Virágzó gazdasági ágai közé tartozik az üdülőipar és az idegenforgalom, kiváltképp a tengerparton és a szigeteken.
Látnivalók:
- Holstein kapu (gótikus stílusban készült)
- Városháza
- Buddenbrook-ház
Közigazgatás szerkesztés
.svg)
Schleswig-Holstein tizenegy járásra (Kreis) és négy járási jogú városra (kreisfreie Stadt) oszlik:
Jegyzetek szerkesztés
További információk szerkesztés
