Schlierbach (Ausztria)

község Ausztriában, Felső-Ausztria tartományban

Schlierbach osztrák község Felső-Ausztria Kirchdorf an der Krems-i járásában. 2019 januárjában 2871 lakosa volt.

Schlierbach
Schlierbach (1).JPG
Schlierbach címere
Schlierbach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás Kirchdorf an der Krems-i járás
Irányítószám 4553
Körzethívószám 07582
Forgalmi rendszám KI
Népesség
Teljes népesség2858 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság478 m
Terület18,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Schlierbach (Ausztria)
Schlierbach
Schlierbach
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 56′ 01″, k. h. 14° 07′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 01″, k. h. 14° 07′ 39″
Schlierbach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schlierbach témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Schlierbach a Kirchdorf an der Krems-i járásban
 
A schlierbachi apátság
 
Az apátsági templom főhajója
 
A templom orgonája
 
A Szt. Ubald-templom

Schlierbach Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Krems folyó jobb partján. Területének 12,4%-a erdő és 71,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 településrészt, illetve falut egyesít: Haselböckau (182 lakos 2019-ben), Hausmanning (759), Maisdorf (136) és Schlierbach (1794).

A környező önkormányzatok: északra Nußbach, keletre Oberschlierbach, délkeletre Micheldorf in Oberösterreich, délre Kirchdorf an der Krems, nyugatra Inzersdorf im Kremstal, északnyugatra Pettenbach és Wartberg an der Krems.

TörténeteSzerkesztés

Schlierbach első említése - akkor még Bajorország részeként - 927-ből származik. Ismert egy von Schlierbach nevű középkori miniszteriálisi pozíciójú nemesi nemzetség is. Az 1261-es bécsi béke után a Krems völgye az Osztrák Hercegséghez került át. 1353-ban a szomszédos Kirchberget birtokló bambergi püspök megpróbálta megakadályozni a schlierbachi uradalom a Wallsee-nemzetségnek való eladását, de nem járt sikerrel. Anna és Eberhard von Wallsee 1355-ben cisztercita apácakolostort alapított Schlierbachban. A reformációt követően a kolostor is Luther tanait kezdte követni, az apácák szétszéledtek és 1556 után már adminisztrátorok irányították.

1620-ban a kolostort férfikolostorrá szervezték át. A harmincéves háborúban a vonuló hadseregek elkerülték a környéket, de a magas adók és a gabonahiány itt is éreztette hatását. 1672-ben megkezdték az apátság tejes átépítését. Az 1720-as években Christian Stadler apát leromboltatta a 280 éves sauterni kápolnát és helyére Szt. Ubaldnak szentelt templomot emeltetett.

A napóleoni háborúk során 1809-ben a falut württembergi katonák fosztották ki. Az 1848-as bécsi forradalmat követően közigazgatási reformot vezettek be, minek alapján a parasztok megszabadultak a kolostornak fizetendő adóktól és kötelezettségektől és megalakult a községi önkormányzat. 1872-ben megnyílt a postahivatal, tíz évvel később pedig megépült a Pyhrnbahn vasútvonala, amelynek Schlierbachban is volt megállója.

Az első világháborút követően 1919-ben a spanyolnátha szedett számos áldozatot a faluban. 1924-ben leégett a Szt. Ubald-templom és megkezdődött újjáépítése. 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, Schlierbachot pedig az Oberdonaui gauba sorolták.

A második világháború végén 1945. május 6-án érték el az amerikaiak Schlierbachot. A Szt. Ubald-templomot a hibás helyreállítás miatt lebontották és 1959-ben modern stílusban újjáépítették.

LakosságSzerkesztés

A schlierbachi önkormányzat területén 2019 januárjában 2871 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 92%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 89%-a római katolikusnak, 2,9% evangélikusnak, 2,8% mohamedánnak, 4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (95,1%) mellett a horvátok (2%) alkották.

A lakosság számának változása:

LátnivalókSzerkesztés

  • a schlierbachi apátság az osztrák barokk építészet egyik mesterműve. Belső dekorációját az olasz Carlone művészcsalád végezte.
  • a Szt. Ubald-templom

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Gemeinde Schlierbach (Hrsg.): Schlierbach. Heimat in Geschichte und Gegenwart. 1. Auflage. Moserbauer, Ried im Innkreis 2000, ISBN 3-900847-95-9.
  • Bundesdenkmalamt (Hrsg.): Dehio-Handbuch Oberösterreich. 3. Auflage. Anton Schroll & Co, Wien 1958.
  • A település honlapja
  • 40917 - Schlierbach Statistik Austria

FordításSzerkesztés