Schneller Károly

(1893–1953) jogász, statisztikus, egyetemi tanár

Schneller Károly (Pozsony, 1893. július 12.Szeged, 1953. december 12.) jogász, statisztikus, egyetemi tanár. Nemzetközi hírű tudós.

Schneller Károly
Született1893. július 12.
Pozsony
Elhunyt1953. december 12. (60 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
SzüleiSchneller István
Foglalkozásajogász, statisztikus, egyetemi tanár
IskoláiKolozsvári egyetem (-1917)
Bécsi Egyetem (1917-1918)
SírhelyeFarkasréti temető (6/3-1-9/10)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Schneller Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja, munkássága szerkesztés

1894-ben családja Kolozsvárra költözött, így államtudományi doktori oklevelét 1917-ben a kolozsvári egyetemen szerezte meg. 1917–1918 között a Bécsi Egyetem hallgatója volt. 1922-ben a Szegedi Tudományegyetemen, 1933-ban a Budapesti Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett. 1918 végén a Budapesti Fővárosi Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett. 1920-ban a miskolci jogakadémia rendkívüli, 1922-ben rendes tanára lett.

Az 1920-as évek derekától Magyarországon megjelent népesedéskutatásai révén nemzetközi hírű tudós. 1939-ben a Szegedi Tudományegyetemen a statisztika-közgazdaságtan rendkívüli tanárává nevezték ki. 1940-től a kolozsvári egyetemen, 1945–1953 között a Szegedi Tudományegyetemen a statisztika nyilvános rendes tanáraként működött. A Szegedi Tudományegyetem jogi karát a II. világháború után ő szervezte újjá. Tovább fejlesztette a standard-számítás módszerét, újszerű népsűrűségi és termelésszínvonal-mérési arányszámokat dolgozott ki, és foglalkozott a korrelációszámítás kérdéskörével.

Művei (válogatás) szerkesztés

  • Népesedéspolitika-többtermelés (Sárospatak, 1922)
  • Magyarország városi és vidéki népessége (Pécs, 1925)
  • Die demologischen Eigenthümlichkeiten der protestantischen Bevölkerung Ungarns (Miskolc, 1930)
  • A standard népesség (1930)
  • A magyarországi protestáns népesség demológiai sajátosságai (Miskolc, 1930)
  • Demológiai tanulmányok (Miskolc, 1937)
  • Az agrárnépsűrűség számítás módja (Miskolci Jogászélet, 1939)
  • Időszerű gondolatok a népesedésről (Társadalomtudomány, 1940)
  • Szórványok és szigetek sorsa Kolozs vármegyében (Kolozsvár, 1943. Az EME Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának értekezései).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Egyed Ákos: A szórványkérdés a két világháború közötti történetírásban. Erdélyi Múzeum, 2000/3–4.
  • Imreh István: Az 1942-es felmérés általános értékelése. Erdélyi Múzeum 2000/3–4.