Schuller Alajos

Schuller Alajos (Pest, 1845. szeptember 17. – Budapest, 1920. április 20.) magyar fizikus, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a kísérleti fizika és a kémiai fizika volt, különösen jelentősek hőtani mennyiségmeghatározásai. Több mint négy évtizeden át (1872–1916) volt a fővárosi műegyetemen a kísérleti fizika tanszékvezető tanára.

Schuller Alajos
Életrajzi adatok
Született	1845. szeptember 17. Pest
Elhunyt	1920. április 20. (74 évesen) Budapest
Ismeretes mint	fizikus kémikus
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Királyi József Műegyetem, Buda (1868)
Pályafutása
Szakterület	fizika
Kutatási terület	kísérleti fizika, kémiai fizika, termoanalitika
Munkahelyek
Királyi József Műegyetem	tanársegéd (1868–71), ny. r. egyetemi tanár (1872–1916)
Heidelbergi Egyetem	tanársegéd (1871–72)
Akadémiai tagság	MTA levelező (1880), rendes tag (1891)
A Wikimédia Commons tartalmaz Schuller Alajos témájú médiaállományokat.

Életútja

Reáliskolai tanulmányai után 1863-tól 1868-ig a Királyi József Műegyetem mérnöki tanfolyamán tanult. Ezt követően 1871-ig a műegyetem kísérleti természettani (tkp. kísérleti fizikai) tanszékén volt Müller József tanársegédje, egyidejűleg a Pesti Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1871–1872-ben a Heidelbergi Egyetemen képezte tovább magát, Robert Wilhelm Bunsen és Gustav Robert Kirchhoff előadásait hallgatta, egyúttal Kirchhoff tanársegédje volt. Hazatérését követően 1872-ben kinevezték a műegyetemre a kísérleti fizika nyilvános rendes tanárává. 1916-os nyugdíjazásáig irányította a tanszékén folyó munkát, egyidejűleg 1885 és 1887 között a gépészmérnöki osztály (kar) dékáni feladatait is ellátta.

Munkássága

Fő kutatási területe a kísérleti fizika volt, de számottevőek voltak a kémia módszertanával és kérdésfeltevéseivel végzett kémiai fizikai vizsgálatai is. Több kísérletet is tökéletesített, Magyarországon elsőként állított elő sárga arzénmódosulatot. Életművének egyik legjelentősebb hagyatékát képezik a Wartha Vincével végzett kalorimetriai vizsgálataik, amelyekkel összefüggésben tökéletesítette a Bunsen-féle jégkalorimétert (1875). Behatóan foglalkozott a víz és a levegő összetételével, fizikai állapotjelzőivel és termodinamikai sajátosságaival, a légnyomással és a vákuummal. Ez utóbbi területen végzett kísérletes vizsgálataihoz kifejlesztett egy nagy hatásfokú, önműködő higanygőzös légszivattyút (1881). Az 1890-es évektől elektromosságtani vizsgálatokat is végzett, tanulmányozta az elektrolízis és az elektrosztatika elméletét, valamint a fémek elektrokémiai potenciálkülönbségeit.

A fővárosi műegyetem tanáraként jelentősen hozzájárult a kísérleti fizikai oktatás színvonalának, az egyetemi laboratórium felszereltségének fejlesztéséhez. Kiterjedt publikációs tevékenységet végzett, csak a Természettudományi Közlönyben száznál több szakcikke jelent meg.

Szervezeti tagságai és elismerései

1880-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1891-ben rendes tagjává választották. 1877-től 1916-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagja volt. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1910-ben díszdoktorává avatta.

Művei

• A súly és a hő állítólagos összefüggéséről. Budapest: Magyar Tudományos Aladémia. 1875.   REAL-EOD
• A légnyomás változásainak pontos meghatározásáról. Budapest: Magyar Tudományos Aladémia. 1876.   REAL-EOD
• Hőmennyiség-mérések. Budapest: Magyar Tudományos Aladémia. 1878.   (Wartha Vincével) REAL-EOD
• A levegőről, és folyóssá tételéről. Budapest: Természettudományi Társulat. 1880.  
• A hydrogen hyperoxyd képződése égés közben. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1881.   REAL-EOD
• Önműködő higanylégszivattyú. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1881.   REAL-EOD
• A víznek képződési melegéről. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1881.   REAL-EOD
• Kísérleti fizika. Budapest: Rozsnyai. 1897.  
• Chemiai phisica. Szeged: Endrényi ny. 1905.   (Strauss Árminnal)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  
• Tangl Károly l. t. beszéde Schuller Alajos r. t. ravatalánál Budapesten, 1920 április 22-én. Akadémiai Értesítő, XXXI. évf. 1–5. sz. (1920) 156–157. o.
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 603. o.  
• Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 888. o. ISBN 963-9257-14-1  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1122. o.
• Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 1056. o. ISBN 963-547-414-8  
• Tudósnaptár

További információk

• Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891–1991). Szerk. Kovács László. Budapest: Eötvös Loránd Fizikai Társulat. 1992.