Schwell Titusz

(1821–1909) 1848-as honvéd főhadnagy, délvidéki hazafias ellenzéki politikus

Schwell Titusz (Titus Ernst Schwell, Csátalja, 1821. január 1.[1]Bezdán, 1909. április 23.) negyvennyolcas honvéd főhadnagy, délvidéki hazafias ellenzéki politikus. Dr. Csikós Nagy Béla nemzetközi hírű közgazdász akadémikus ükapja.

Schwell Titusz
1900 körül
1900 körül
SzületettTitus Ernst Schwell
1821. január 1.
Csátalja
Elhunyt1909. április 23.
Bezdán (88 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségenémet
HázastársaMarekovich Terézia (1822–1878)
Vakanec Matild
Gyermekeihárom gyermek:
Amália (1855–1893)
Viktória (1861–1954)
Ernő (1863 k. – 1890 k.)
SzüleiJohann Schwell
Amalie Weiss
Foglalkozásahonvéd főhadnagy
Tisztségea Negyvennyolcas Függetlenségi Párt Bács megyei és a bezdáni vízműépítő társaság elnöke
Halál okatermészetes halál
SírhelyeFelső temető, Bezdán
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwell Titusz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Síremléke Bezdán Felső temetőjében (2022)

Élete szerkesztés

Korai évei szerkesztés

Johann Schwell (1784–1846) és Amalie Weiss (1791–1827) sváb, katolikus kézműves családja hétből ötödik gyermekeként, a bácskai Csátalján, 1821. újév napján született. 1827-ben Bezdánba költöztek, ahol édesanyja még abban az évben, 36 évesen elhunyt.

A szabadságharcban szerkesztés

A szabadságharcban hősiesen küzdve a főhadnagyi rangig vitte. Meg is sebesült. A szabadságharc bukása után otthon bátran bevárta az osztrák pribékeket, akik a háza kertjében álló kb. 500 éves török mogyorófához láncolva, kis híján halálra korbácsolták. Ezután ötéves várfogságot szenvedett Kufsteinben.

A kiegyezés előtt és után szerkesztés

Hazatérte után, 1854-ben feleségül vette gróf Marekovich Teréziát (1822–1878), akivel három gyermekük (két leány és egy fiú) született. Felesége halála után elvette házvezetőnőjét, Vakanec Matildot, akinek már szintén volt egy fia. Részt vett a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt megyei irányításában. Egyik elnöke volt a bezdáni árvízvédelmi Duna-gát építésére alapított társaságnak. 1903 körül Apponyi Albert, a parlamenti ellenzék akkori vezére otthonában meglátogatta az idős hőst. 1909-ben, 88 esztendős korában érte a halál. Sírját ma is meg lehet látogatni a bezdáni Felső temetőben, a Szent Anna-kápolna mellett. (Sírkövén az áll, hogy élt 89 évet.)[2]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Landgraf Ildikó, Kádár Natália.szerk.: Magyar Néprajzi Társaság-Európai Folklór Központ: „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” (Schwell Titusz a szabadságharcban), 97. o. (1998). ISBN 963-03-5867-0 

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés