Főmenü megnyitása

Csátalja (németül: Tschatali) község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Csátalja
Csátalja (Tschatali) - bilingual city limit sign.JPG
Csátalja címere
Csátalja címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállás község
Polgármester Kovács Antal (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 6523
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség1396 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csátalja (Magyarország)
Csátalja
Csátalja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 18° 56′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 18° 56′ 35″
Csátalja (Bács-Kiskun megye)
Csátalja
Csátalja
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Csátalja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csátalja témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
A Nemzeti Megbékélés Emlékmű

Bajától délre, 20 km-re, az 51-es főút mellett. Szomszédos települések Nagybaracska, Dávod és Gara.[3]

TörténeteSzerkesztés

Csátalja különböző neveken már a középkorban is lakott hely volt, de ezen a néven először egy 1543-as dézsmajegyzékben szerepel. A falu a török megszállás idején is adózott a kalocsai érseknek. A 17. század végén mint puszta az Osztrozaczky család tulajdona volt, akiktől 1712-ben báró Pejacsevich György megvásárolta. A Pejacsevichektől azonban a királyi kamara hamarosan elvette, és a 18. század folyamán több hullámban katolikus németekkel telepítette be. A 19. század elején a gróf Cseszneky család és a királyi kamara birtoka volt. A falu neve a 20. század eleji helynévrendezés során változott Csataaljáról Csátaljára. A második világháború után a helyi német lakosság zömét kitelepítették, és helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről elűzött magyarok, valamint a Bácskából elmenekült bukovinai székelyek érkeztek.[4]

Idegen elnevezéseiSzerkesztés

Németül a település hivatalos neve Tschatali. Horvátul a hercegszántói horvátok használt Čatalija és a vaskútiak által használt Četalija alak ismert.[5]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Gombkötő István (független)[6]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Kovács Antal (FideszKDNP)[7]
  • 2014-2019:
  • 2019-től: Kovács Antal (FideszKDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben 1691 lakosának 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek, 95,5%-a magyarnak.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 9,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65%, református 4,1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,4% (20,9% nem nyilatkozott).[8]

NevezetességeiSzerkesztés

2005. június 4-én avatták fel a falu Trianon-emlékművét a békediktátum 85. évfordulója alkalmából.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Polgármesterek megyénk tízezer fő alatti településein (magyar nyelven) (html). Baon.hu., 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Csátalja község adatai. foldhivatalok.geod.hu. [2012. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
  4. Csátalja község weboldala. csatalja.hu. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
  5. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  6. Csátalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. Csátalja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  8. Csátalja Helységnévtár

További információkSzerkesztés