Főmenü megnyitása

Sebesi Ernő

magyar orvos, költő, drámaíró

Sebesi Ernő névvariáns: Fried (Sebeskellemes, 1893. december 9.Budapest, 1944. december vége[1] vagy 1944, Mauthausen[2]) magyar orvos, költő, drámaíró, műfordító.

Sebesi Ernő
Született 1893. december 9.
Sebeskellemes
Elhunyt 1944. december vége (50 évesen)
Budapest vagy Mauthausen
Állampolgársága magyar
Foglalkozása költő, drámaíró

ÉletútjaSzerkesztés

Eperjesi érettségije után orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen kezdte, orvosi oklevelét a pozsonyi egyetemen szerezte meg (1917). Eperjesen orvosként dolgozott. Publikált a Tűz című hetilapban. Származása miatt 1941-ben a szlovákiai zsidóüldözések elől Magyarországra menekült. Vagy Budapest ostroma idején vagy Mauthausenba deportálva halt meg.

Orvosi munkája mellett verseket, novellákat, drámákat írt. Első verseskötete, „A csönd karján" (Eperjes, 1919) Szlovákiában „első hírnöke a kisebbségbe került magyar irodalomnak.”[3] Művei alaphangját többnyire a részvét és a kesernyés kiábrándultság keveredése adja, kedvelte a bizarr ötleteket. Félemberek című drámáját a pozsonyi színházban, Karambol című színdarabját Amerikában, a Haláljátékot a budapesti Kamaraszínházban mutatták be. Versei, novellái, drámái mellett fordított is: cseh, szlovák és német szerzők verseit, illetve prózai munkáit ültette át magyarra.

A végső szó című kötetével kapcsolatban a költőt Bálint György így jellemezte: „Sebesi Ernő különös költő. Tulajdonképpen két külön költő. Az egyik Sebesi Ernő friss, érdekes hangon ír, sok hatásos ötlettel, sok pezsgős szarkazmussal és öngúnnyal. A másik Sebesi Ernő ezzel szemben nagyon szereti a giccset, édeskésen szentimentális, helyenkint laposan érdektelen. (…) Ha csak az egyik Sebesi Ernő írta volna a verskötetet, szép könyv lenne, amit csak dícsérni lehetne.”[4]

MunkáiSzerkesztés

  • A csönd karján (versek, Eperjes, 1919)
  • Öklös fohász (versek, Bécs, 1921)
  • Félemberek (dráma, Eperjes, 1924)
  • Karambol (dráma, Rochester, 1926)
  • Haláljáték (dráma, 1926)
  • A vihar elvonul (versek, Eperjes, 1928)
  • A végső szó (versek, Eperjes, 1929)
  • Megrúgott emberek (novellák, Kassa, 1929)
  • Számadás (versek, Eperjes, 1934)
  • Halhatatlanok (Írói arcképek száz szonettben, Budapest, 1943)
  • Haláljáték; vál., utószó Csanda Sándor; Madách, Bratislava, 1976

MűfordításaiSzerkesztés

  • Stefan Zweig: A nagy pillanat (történelmi miniatűrök, Budapest, 1945)[5]
  • Stefan Zweig: Bizánc meghódítása (Budapest, 1996)[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sebesi Ernő. Magyar Életrajzi Index
  2. A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól
  3. Szállási Árpád: Sebesi Ernő
  4. Bálint György (1930). A végső szó. Sebesi Ernő versei. Nyugat (4. szám). (Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 7.)  
  5. OSZK
  6. OSZK

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Tartalom szerző szerint Művei a Nyugat című folyóiratban (S betű)
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.