Főmenü megnyitása

Sebesláz, 1910-ig Láz (románul: Laz, németül: Laas) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Sebesláz (Laz)
Az 1838-ban épült sebeslázi ortodox templom
Az 1838-ban épült sebeslázi ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rang falu
Községközpont Szászcsór
Irányítószám 517663
SIRUTA-kód 7133
Népesség
Népesség385 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság– (2011)[2]
Népsűrűség88,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,37 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sebesláz (Románia)
Sebesláz
Sebesláz
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 52′ 06″, k. h. 23° 34′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 06″, k. h. 23° 34′ 52″

Nevének eredeteSzerkesztés

A szláv eredetű, mind a magyarban, mind a románban meghonosodott láz/laz szó erdei tisztást, kaszálót jelent. A falut először 1357-ben említették, Laz alakban.

FekvéseSzerkesztés

Szászsebestől 11 km-re délre, a Sebes folyó jobb partján, a Kudzsiri-havasok peremén fekszik. Határának 38%-a erdő, 27%-a legelő, 9%-a szántóföld és 9%-a kaszáló.

NépességeSzerkesztés

  • 1850-ben 546 ortodox vallású román lakosa volt.
  • 1910-ben 710 lakosából 699 volt román, öt magyar és öt egyéb anyanyelvű; 694 ortodox, kilenc római és hat görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 422 lakosából 421 volt román nemzetiségű; 408 ortodox és hét pünkösdi vallású.

TörténeteSzerkesztés

A sebeshelyi uradalom román faluja volt Fehér, majd Alsó-Fehér vármegyének a Királyföld által körülzárt exklávéjában. A környéken szegény falunak számított. Híres volt üvegikonfestése. Az első datált üvegikont Ion Zugravu készítette 1740-ben, az utolsó lázi mester, Aurel Rodean pedig 1938-ban halt meg.[3] 1872 és 1965 között lakói közül sokan foglalkoztak fakitermeléssel és tutajozással a Sebes folyón. 1876-ban Szeben vármegyéhez csatolták.

LátnivalókSzerkesztés

  • A falutól keletre, egy 450 m magas hegycsúcson 11. századi határvár gyűrű alakú sánca látható.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  3. Cornel Irimie: "Pictura populară pe sticlă." In Nicolae Dunăre Red.: Țara Bîrsei. 2. köt. București, 1974, 248. o.

ForrásokSzerkesztés