Sebespatak (Szlovákia)

község Szlovákiában

Sebespatak (1899-ig Bisztró, szlovákul: Rožňavské Bystré, németül: Neuhaus) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Sebespatak (Rožňavské Bystré)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1318
PolgármesterŽelmíra Gonosová
Irányítószám049 31
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség597 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság391 m
Terület7,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′, k. h. 20° 27′Koordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 20° 27′
Sebespatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebespatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Rozsnyótól 7 km-re, nyugatra található.

Története szerkesztés

A 13. század második felében keletkezhetett, első írásos említése 1318-ban „Sebuspopotak” néven történt. 1362-ben „Sebespatak”, 1602-ben „Biztro alias Sebespatak” alakban szerepel az írott forrásokban. A csetneki Bebek család birtoka, majd a krasznahorkai váruradalom része. Ősi bányásztelepülés, ahol kezdetben aranyat, ezüstöt, később rezet és vasat bányásztak. Lakói a bányászaton kívül főként földműveléssel, favágással, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak. A 16. században a török elpusztította a falut és elnéptelenedett. A 17. században a Balogh, a 18. században az Andrássy család birtoka volt. 1710-ben a pestisjárvány 155 áldozatot követelt. 1720-ban csak 9 család élt a községben. 1828-ban 48 házában 415 lakos élt.

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Bisztró vagy Sebespatak, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Csetnek és Rozsnyó közt, mindeniktől egyenlő távolságra: 26 kath., 389 evang. lak. – Földe, rétje lehetős; erdeje van; a hegyeiben vasat, rezet ásnak. F. u. a csetneki uradalom.[2]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Sebespatak, a gencsi patak mellett fekvő tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 84 házzal és 439 ág. ev. h. vallású lakossal. 1362-ben a Csetnekiek birtoka. 1666-ban a Balogh család kezén van, azután az Andrássyak szerzik meg; a mult század elején a Rokfalussyak és a Kirinyiek is bírnak benne részeket. Most gr. Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. Azelőtt a községnek Bisztró volt a tót neve. A községhez tartozó hegyek vasérczet és rezet tartalmaznak. 1896-ban az egész falu leégett. Ág. h. ev. temploma 1844-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Csetnek.[3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 455, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 585 lakosából 568 szlovák volt.

2011-ben 619 lakosából 542 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
  3. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.