Semse
Semse (szlovákul: Šemša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Semse (Šemša) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1280 |
| Polgármester | Jozef Lukáč |
| Irányítószám | 044 21 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 846 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 297 m |
| Terület | 17,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 21° 06′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 21° 06′ 50″ | |
| Semse weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Semse témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Kassától 12 km-re, délnyugatra fekszik.
Története szerkesztés
1280-ban „terra Scemse” néven említik először, birtokosa Ruszkai Benedek volt. Később fiai a birtokosok, 1315-ben azonban már Csernyei Miklós tulajdona. A települést 1310-ben „Sempse”, 1315-ben „Scemse”, 1317-ben „Semcha”, 1318-ban „Semse”, 1324-ben „Zempse”, 1328-ban „Zemsa”, 1350-ben „Scemcha”, 1360-ban „Zemse”, 1427-ben „Scempse” alakban említik a korabeli források.
Szent Andrásnak szentelt templomát 1322-ben említik először. 1427-ben 12 portát számláltak a faluban, mely ekkor Semsey Ferenc tulajdona. 1553-ban Semsey Jánosé 12 lakossal. 1602-ben öt háza volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEMSE. Tót falu Abaúj Várm., földes Ura Semsey Uraság, a’ kiknek itten hajdan ékes kastéllyok vala; lakosai katolikusok, fekszik Jászó Újfaluhoz nem meszsze, Kassához 2 mértföldnyire; határja tágas, földgye középszerű, fája bőven van, vagyonnyai külömbfélék, mellyeket Kassán jó árron eladhatnak.”[2]
1828-ban 80 házában 546 lakos élt. A 17.-18. század fordulóján a Semseyek barokk kastélyt építettek ide, melyet a 19. század első felében klasszicista stílusban építettek át.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Semse, tót falu, Abauj vgyében, Kassához 2 órányira, a szomolnoki országutban, 470 kath. lak. Diszesiti az uraság dombon levő emeletes kastélya, s ugyan az emlitett domboldalon fekvő csinos angol kertje, melly egy szűk völgyön által felviszen egy átalellenben lévő hegypartra, s itt egy gyönyörü erdőhöz csatlakozik. F. u. Semsey Jób.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Semse, 55 házzal és 451 tót lakossal. Itt van Semsey László cs. és kir. kamarásnak nagyszabásu régi szép kastélya, mely körül a vármegye legszebb parkjainak egyike terül el.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1880-ban 496 lakosából 37 magyar és 451 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 451 lakosából 21 magyar és 415 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 502 lakosából 367 magyar és 124 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 419 lakosából 355 magyar és 62 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 414 lakosából 230 magyar és 158 csehszlovák volt.
1930-ban 400 lakosából 27 magyar és 355 csehszlovák volt.
1941-ben 433 lakosából 368 magyar és 65 szlovák volt. Ebből 213 magyar, 214 szlovák, 6 német anyanyelvű volt.
1991-ben 752 lakosából 13 magyar és 728 szlovák volt.
2001-ben 716 lakosából 504 szlovák volt.
2011-ben 803 lakosából 735 szlovák és 10 magyar.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent András tiszteletére szentelt temploma 1854–55-ben, késő klasszicista stílusban épült.
- A Semsey család kastélya 18. századi, klasszicista stílusú.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 27.)
