Cinfalva

község Ausztriában, Burgenland tartományban
(Siegendorf (Burgenland) szócikkből átirányítva)

Cinfalva (németül: Siegendorf, horvátul: Cindrof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Cinfalva (Siegendorf)
Dr. Karl Renner emlékműve
Dr. Karl Renner emlékműve
Cinfalva címere
Cinfalva címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangmezőváros
JárásKismartoni járás
Alapítás éve1244
PolgármesterGerhard Steier (SPÖ)
Irányítószám7011
Körzethívószám02687
Forgalmi rendszámEU
Népesség
Teljes népesség3203 fő (2022. jan. 1.)[3]
Népsűrűség122 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület23,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 56″, k. h. 16° 32′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 56″, k. h. 16° 32′ 26″
Cinfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cinfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A soproni határátkelőtől 6 km-re északnyugatra fekszik.

Története

szerkesztés

Területe ősidők óta lakott. Határában bronzkori halomsírok vannak, ahonnan fontos lelet együttes került elő. Közülük a legjelentősebbek egy 64 cm bronzkard, egy lándzsahegy, egy kétélű borotvapenge és egy brosstű volt.

A települést 1244-ben "Peresnye" néven említik először. 1366-ban már állt temploma. A török által 1529-ben és 1532-ben elpusztított faluba a 16. században horvátokat telepítettek be. Kastélya is 16. századi, plébániatemploma 1659-ben épült. 1683-ban újra elpusztította a török, de újjáépítették.

1910-ben 1938, többségben horvát lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.

2001-ben 2720 lakosából 1340 német, 1210 horvát és 68 magyar lakosa volt.[4]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Plébániatemploma 1659-ben épült barokk stílusban.
  • A településtől 2,5 km-re bronzkori halomsírok találhatók, melyek az i. e. 1200 körüli időből származnak.
  • A városháza melletti úgynevezett kastély ma kultúrközpont. Eredetileg egy gazdag földbirtokos reneszánsz villája volt. 1973-óta a város tulajdona. 1975-ben kulturális központtá alakították át. A városi hivatalok is itt működnek.

Híres emberek

szerkesztés
  • 1902-ben itt született Takács Jenő zongoraművész, zeneszerző. († 2005)
  • 1946-ban itt született Thomas Parits (Tome Parić) válogatott osztrák labdarúgó, edző
  • Innen származott Antun Bauer zágrábi érsek családja.
  • Csermelyi József 2015: Német zsoldosvezérek, magyar remeték. In: Micae Mediaevales IV, 43-58.
  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. Bp., MTA, 1890.[halott link] - Vasi digitális könyvtár
  2. Bencsik Péter: Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763–1995)
  3. Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
  4. Mtaki adatbázis[halott link]

További információk

szerkesztés