Főmenü megnyitása

Sigmaringen Baden-Württembergben, a Duna partján épült város, Sigmaringen járás székhelye és második legnagyobb települése.

Sigmaringen
Sigmaringen schloss.jpg
Sigmaringen címere
Sigmaringen címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kerület Tübingen
Járás Sigmaringen járás
Alapítás éve1250
Polgármester Daniel Rapp (CDU)
Irányítószám 72481–72488
Körzethívószám
  • 07570
  • 07571
  • 07577
Rendszám SIG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 12 619 fő (1961)[1]
  • 12 828 fő (1961)[1]
  • 13 259 fő (1962)[1]
  • 13 555 fő (1963)[1]
  • 13 995 fő (1964)[1]
  • 14 309 fő (1965)[1]
  • 14 385 fő (1966)[1]
  • 14 416 fő (1967)[1]
  • 14 498 fő (1968)[1]
  • 14 846 fő (1969)[1]
  • 14 902 fő (1970)[1]
  • 14 921 fő (1970)[1]
  • 14 713 fő (1971)[1]
  • 15 181 fő (1972)[1]
  • 15 501 fő (1973)[1]
  • 15 571 fő (1974)[1]
  • 15 437 fő (1975)[1][2]
  • 15 309 fő (1976)[1]
  • 15 258 fő (1977)[1]
  • 15 201 fő (1978)[1]
  • 14 915 fő (1979)[1]
  • 15 079 fő (1980)[1]
  • 14 866 fő (1981)[1]
  • 14 779 fő (1982)[1]
  • 14 806 fő (1983)[1]
  • 15 006 fő (1984)[1]
  • 15 155 fő (1985)[1]
  • 15 233 fő (1986)[1]
  • 15 109 fő (1987)[1]
  • 15 177 fő (1987)[1]
  • 15 270 fő (1988)[1]
  • 15 827 fő (1989)[1]
  • 16 256 fő (1990)[1]
  • 16 011 fő (1991)[1]
  • 15 936 fő (1992)[1]
  • 16 451 fő (1993)[1]
  • 16 686 fő (1994)[1]
  • 16 876 fő (1995)[1]
  • 16 804 fő (1996)[1]
  • 16 728 fő (1997)[1]
  • 16 755 fő (1998)[1]
  • 16 731 fő (1999)[1]
  • 16 751 fő (2000)[1]
  • 16 719 fő (2001)[1]
  • 16 820 fő (2002)[1]
  • 16 704 fő (2003)[1]
  • 16 696 fő (2004)[1]
  • 16 658 fő (2005)[1]
  • 16 582 fő (2006)[1]
  • 16 501 fő (2007)[1]
  • 16 451 fő (2008)[1]
  • 16 380 fő (2009)[1]
  • 16 252 fő (2010)[1]
  • 15 379 fő (2011)[1]
  • 15 517 fő (2012)[1]
  • 15 593 fő (2013)[1]
  • 15 756 fő (2014)[1]
  • 17 073 fő (2017. dec. 31.)[3] +/-
Népsűrűség178 fő/km² fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság578–794 m
Terület92,85 km² km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sigmaringen (Németország)
Sigmaringen
Sigmaringen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 05′, k. h. 9° 13′Koordináták: é. sz. 48° 05′, k. h. 9° 13′
Sigmaringen (Baden-Württemberg)
Sigmaringen
Sigmaringen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Sigmaringen járás térképén
Elhelyezkedése Sigmaringen járás térképén
Sigmaringen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigmaringen témájú médiaállományokat.

FöldrajzaSzerkesztés

Sigmaringen a Duna völgyében, a Sváb Alpok (Schwäbische Alb) déli pereménél fekszik, a Boden-tótól körülbelül 40 km-re északra.

VárosrészekSzerkesztés

A város a belső városmagra, valamint Gutenstein, Jungnau, Laiz, Oberschmeien és Unterschmeien városrészekre tagolódik.

Címer Városrész Lakosság (fő) Terület (ha)
  Sigmaringen (városmag) 11 758 3429
  Gutenstein 512 1311
  Jungnau 740 2235
  Laiz 2856 979
  Oberschmeien 434 1059
  Unterschmeien 263 490

TörténeteSzerkesztés

Korai történetSzerkesztés

A mai város területen az első települések több mint 3000 éve jöttek létre. A mai Laiz városrész területéről előkerült, az i. e. 1000 - 500 közötti időszakból származó leletek az urnamezős kultúra jelenlétét bizonyítják. A Hallstatt korszakból például kelta sírdombokból gazdagon festett és díszített tárgyak kerültek elő. I. sz. 50 és 80 között a Dunánál húzódott a Római Birodalom határa. Ekkor út vezetett Laizon keresztül a Bodeni-tótól Winterlingen és Burladingen irányába, egy másik Singen térségéből Vilsingenen át Bilgen, Scheer és Hundersingen felé. A duzzasztógát alatt fekvő gázlón haladtak át, ahol a Duna 1975-ös szabályozásakor fahíd maradványaira bukkantak. A Laiz melletti "Berglösche" dűlőben, az inzighofeni "Krummäcker", valamint a Sigmaringenhez tartozó "Steinäcker" és "Wachtelhau" dűlőben és a lauerthali római kori birtokokon végzett ásatásokról előkerült leletek bizonyítják Sigmaringen térségének mezőgazdasági jelentőségét ebben a korban.

A mai város délkeleti részén korai alemann sírmezőt tártak fel, ami alátámasztja a "Sigmar" alapításáról szóló feltételezéseket. Ennek valószínű időpontja az i. sz. 6. század.

KözépkorSzerkesztés

A 11. században, a korai középkor végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés 1077-ből származik, amikor Sváb Rudolf német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.[4] A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.

Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. 1275-ben már 15 plébános tartozott a laizi dékánság alá.

1325-ben III. Ulrich, Württemberg grófja eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen 1744-ig a laizi temetőben helyezték végső nyugalomba.

1460-ban és 1500-ban kastéllyá építették át a várat. 1535-ben a Hohenzollern házra száll Sigmaringen vára és városa, majd négy évvel később a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és Veringen felett.

ÚjkorSzerkesztés

A harmincéves háború során 1632-ben a svédek elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti része leégett.

1944 októbere és 1945 áprilisa között itt volt a menekülő francia Vichy-kormány székhelye Pétain marsall államfő és Pierre Laval miniszterelnök alatt. A kormányzati székhely a kastély volt; a városban politikusokat, hivatalnokokat, katonákat és a Vichy-kormányhoz akkreditált nagyköveteket (többek között Németország, Japán és Olaszország követeit) szállásoltak el. Április 22-én Pétain és Laval megszökött Sigmaringenből. Akkoriban a város 6000 lakója mellett 700 francia katona és a Milice française 500 tagja tartózkodott a városban.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sigmaringen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be http://www.statistik.baden-wuerttemberg.de/BevoelkGebiet/Bevoelkerung/01515020.tab?R=GS437104
  2. DESTATIS 1975
  3. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
  4. A Petershauseni kolostor krónikájából származó feljegyzés: Onnan Sigimaringin várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy IV. Henrik seregével közeledik az Alpok hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.