Sigmaringen

Sigmaringen Baden-Württembergben, a Duna partján épült város, Sigmaringen járás székhelye és második legnagyobb települése.

Sigmaringen
Sigmaringen címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Kerület	Tübingen
Járás	Sigmaringen járás
Alapítás éve	1250
Polgármester	Marcus Ehm
Irányítószám	72481–72488
Körzethívószám	07570 07571 07577
Rendszám	SIG
Testvérvárosok	Lista Feldkirch Boxmeer Thann
Népesség
Teljes népesség	18 127 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	178 fő/km² fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	578–794 m
Terület	92,85 km² km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 05′ 13″, k. h. 9° 13′ 00″48.086944444444, 9.2166666666667
Sigmaringen Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Sigmaringen járás térképén
Sigmaringen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigmaringen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Földrajza

Sigmaringen a Duna völgyében, a Sváb Alpok (Schwäbische Alb) déli pereménél fekszik, a Boden-tótól körülbelül 40 km-re északra.

Városrészek

A város a belső városmagra, valamint Gutenstein, Jungnau, Laiz, Oberschmeien és Unterschmeien városrészekre tagolódik.

Címer	Városrész	Lakosság (fő)	Terület (ha)
	Sigmaringen (városmag)	11 758	3429
	Gutenstein	512	1311
	Jungnau	740	2235
	Laiz	2856	979
	Oberschmeien	434	1059
	Unterschmeien	263	490

Története

Korai történet

A mai város területen az első települések több mint 3000 éve jöttek létre. A mai Laiz városrész területéről előkerült, az i. e. 1000 - 500 közötti időszakból származó leletek az urnamezős kultúra jelenlétét bizonyítják. A Hallstatt korszakból például kelta sírdombokból gazdagon festett és díszített tárgyak kerültek elő. I. sz. 50 és 80 között a Dunánál húzódott a Római Birodalom határa. Ekkor út vezetett Laizon keresztül a Bodeni-tótól Winterlingen és Burladingen irányába, egy másik Singen térségéből Vilsingenen át Bilgen, Scheer és Hundersingen felé. A duzzasztógát alatt fekvő gázlón haladtak át, ahol a Duna 1975-ös szabályozásakor fahíd maradványaira bukkantak. A Laiz melletti "Berglösche" dűlőben, az inzighofeni "Krummäcker", valamint a Sigmaringenhez tartozó "Steinäcker" és "Wachtelhau" dűlőben és a lauerthali római kori birtokokon végzett ásatásokról előkerült leletek bizonyítják Sigmaringen térségének mezőgazdasági jelentőségét ebben a korban.

A mai város délkeleti részén korai alemann sírmezőt tártak fel, ami alátámasztja a "Sigmar" alapításáról szóló feltételezéseket. Ennek valószínű időpontja az i. sz. 6. század.

Középkor

A 11. században, a korai középkor végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés 1077-ből származik, amikor Sváb Rudolf német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat. A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.

Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. 1275-ben már 15 plébános tartozott a laizi dékánság alá.

1325-ben III. Ulrich, Württemberg grófja eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen 1744-ig a laizi temetőben helyezték végső nyugalomba.

1460-ban és 1500-ban kastéllyá építették át a várat. 1535-ben a Hohenzollern házra száll Sigmaringen vára és városa, majd négy évvel később a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és Veringen felett.

Újkor

A harmincéves háború során 1632-ben a svédek elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti része leégett.

1944 októbere és 1945 áprilisa között itt volt a menekülő francia Vichy-kormány székhelye Pétain marsall államfő és Pierre Laval miniszterelnök alatt. A kormányzati székhely a kastély volt; a városban politikusokat, hivatalnokokat, katonákat és a Vichy-kormányhoz akkreditált nagyköveteket (többek között Németország, Japán és Olaszország követeit) szállásoltak el. Április 22-én Pétain és Laval megszökött Sigmaringenből. Akkoriban a város 6000 lakója mellett 700 francia katona és a Milice française 500 tagja tartózkodott a városban.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sigmaringen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.