Simunek Béla

igazgató-tanító

Simunek Béla (Esztergom, 1898. február 23.1964. május 27.) igazgató-tanító.

Simunek Béla
Született1898. február 23.
Esztergom
Elhunyt1964. május 27. (66 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Simunek Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

 
Simunek Béla és Alaksza Etel sírja (Nyitra)

Középiskoláit Galgócon és Nyitrán az állami polgári fiúiskolában végezte. Ekkor Alsójattón élt.[1]

Az első világháborúban 1916-tól az összeomlásig a 31. gyalogezred kötelékében az orosz harctéren szolgált, hadirokkant lett és mint egy éves önkéntes tizedes szerelt le. A tanítóképzőt Stubnyafürdőn végezte, ahol 1918-ban szerzett oklevelet. Előbb 1918-tól mint osztálytanító Tornócon tanított,[2] majd 1925-1938 között Vághosszúfaluban volt igazgatótanító, énekkarvezető, könyvtáros.[3] 1939 elejétől Nagyhinden lett igazgató- és kántortanító.

A második világháború után valószínűleg Nagycétényben működött mint kántor[4] és a helyi EFSz könyvelője.[5]

A csehszlovák államfordulat után is kitartott magyarsága mellett, szlovákul sem akart tanítani, ami miatt kellemetlensége és egy ízben fegyelmi büntetése is volt. Nyitrán nyugszik.[6]

Felesége Alaksza Etelka (1901-1981) tanítónő, kultúraszervező, a nagyhindi gyöngyösbokrétás csoport vezetője volt.[7] Gyermekeik Jenő, László és Valéria (Madurkayné; 1928-2017).

Elismerései szerkesztés

Források szerkesztés

  • Madarász Elemér 1940 (szerk.): Magyar politikai és közigazgatási compass. Budapest, 663.
  • 1939 A visszatért Felvidék adattára. Budapest, 201.
  1. Szántó Jakab 1914: A nyitrai államilag és községileg segélyezett Szántó-féle nyilvános polgári fiú- és leányiskola XXXI-ik értesítője az 1913-1914. tanévről. Nyitra, 34.
  2. Esztergom XXIII/46, 4 (1918. november 17.)
  3. Szerényi Ferdinánd 1934 (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja. Bratislava, 253.
  4. Motesíky Árpád 1993: Még egyszer a kántorokról. Szabad Újság 3/42, 5 (1993. február 20.)
  5. Képek szövetkezeteink életéből. Szabad Földműves 1/3, 4 (1950. április 2.)
  6. cintoriny.sk
  7. Madarász 1940, 663; 1970 Tánctudományi Tanulmányok 7, 149

További információk szerkesztés

  • 2018 Veľké Chyndice