Vághosszúfalu (szlovákul Dlhá nad Váhom) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban. Közigazgatási területe 9,1 km².

Vághoszúfalu (Dlhá nad Váhom)
Vághosszúfalu templom.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásVágsellyei
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Pavol Tóth
Irányítószám 927 05
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám SA
Népesség
Teljes népesség888 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Terület9,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vághoszúfalu (Szlovákia)
Vághoszúfalu
Vághoszúfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 15″, k. h. 17° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 15″, k. h. 17° 51′ 30″
Vághoszúfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vághoszúfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Vágsellyétől 3 km-re északra, a Vág bal partján fekszik, Vágvecse és Sopornya szomszédságában.

ÉlővilágaSzerkesztés

2014-től található a faluban egy gólyafészekalátét. Fészkelésről nincs adat.[2]

TörténeteSzerkesztés

A község területén a korai bronzkorban a nagyrévi kultúra települése állt, a római korban barbár település állt itt.

Vághosszúfalut 1113-ban a zoborhegyi bencés apátság birtokainak határleírásában "villa Zumboe et altera villa Zumboe" néven említik először.[3] 1252-ben "Chumboy", 1518-ban "Hozzufalw" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Régi magyar neve "Csombaj" volt, mely a szláv eredetű "Czembey" személynév származéka lehetne,[4] ez azonban nem kellőképpen bizonyítható.[5]

A 15. századtól Znió várának tartozéka. 1548 és 1563 között a Révay családé, ezután az egri püspökségé, majd 1568 és 1776 között a vágsellyei jezsuiták birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, molnármesterséggel foglalkoztak. 1876-ban a Vág völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.[6]

Vályi András szerint "HOSSZÚFALU. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Vetse, és Sellye mellett a’ Nyitrai járásban, határja középszerű, tulajdonságai hasonlók Királyfalváéhoz."[7]

A lakosság vagy az elöljárók nevében kiadott leveleket a falu pecsétjével hitelesítették. Hosszúfalu legrégibb pecsétnyomója 1733-ból származik. E pecsét képét ekevas és csoroszlya alkotja. A 18. századból még további két pecsétnyomót ismerünk. Pecsétképünk – némi grafikai eltéréstől eltekintve – azonosak a legrégebbivel, ami a falu mezőgazdasági jellegét szimbolizálja. A pecsétkép változtatására 1802-ben került sor. A mezőgazdasági szimbólumot ekkor a helyi római katolikus templom védőszentjét ábrázoló pecsétkép: a Szentháromság váltja fel. A pecsét körirata: Hoszufolua 1802 men. A falu ezt a pecsétnyomót a múlt század derekáig használta annak ellenére, hogy ez csaknem azonos volt az egyházközség pecsétjével. Ez utóbbi körirata azonban : Sigill. Ecc. Hoszufalensis 1837.[8]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Hosszúfalu, magyar falu a Vág bal partján, 1001 r. kath. vallásu lakossal. Postája Vág-Vecse, táviró- és vasúti állomása Tornócz. Kath. temploma 1800-ban épült. Kegyura a séllyei m. kir. közalapitvány. E község 1518-ban a turóczi prépostság birtoka volt."[9]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

A lakosság főleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és halászattal foglalkozik és foglalkozott a történelem során. A falu két részből áll: a Sorból és a Falu részből. A 'Vághosszúfalu' nevet az egyik hosszú utcájáról kapta, ami régen szinte az egész falut képezte. Testvérfalunak számít a Vág másik oldalán fekvő Vágkirályfa. A két falu lakossága sokszor keveredett, ettől függetlenül mindkét falu lakosságában elterjedtek vicces, gyalázó szólások a szomszédról. Például: 'Királyfárú még a macska se jó!'.

A falu újságja a Rikkancs.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 949, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 895 lakosából 640 magyar és 239 szlovák.

2011-ben 865 lakosából 513 magyar, 335 szlovák, 7 cseh, 2 német, 1 egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt a faluban.[10]

NéprajzaSzerkesztés

Manga János is gyűjtött népdalokat a faluból.[11]

NevezetességeiSzerkesztés

Neves személyekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vághosszúfalu témájú médiaállományokat.

JegyzetekSzerkesztés

  • Izsóf, J. (összeáll.) 1993: Vághosszúfalu - Dlhá nad vahom 1113-1993.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. bociany.sk
  3. Fejérpataky 1892, 260; Kniezsa 1949, 9-10.
  4. Brückner I, 68.
  5. Kniezsa 1949, 9-10.
  6. Alispáni jelentés; Nagy László 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44.
  7. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  8. http://194.1.157.25/dlhanadvahom/node/29[halott link]
  9. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.
  10. Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálási adatok
  11. Manga 1940 Népdalok. Gömöri Múzeum, Putnok. 87.49.24.