Mátyusföld avagy Mátyus földe (szlovákul Matúšova zem, németül Mattesland) a történeti Pozsony és Komárom vármegyében a Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól, a Hegyalatt-tól keletre a Vágig terjedő sík vidéki terület élő népi neve, amely a Vízközt is magában foglalja. Egyes kutatók földrajzi meghatározását eltérően értelmezik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Mátyusföld magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű. Nevét Csák Máté tartományúr itt fekvő birtokairól kapta. Az elnevezést eredetileg az egész birtoktestre értették. Oklevélben 1384-ben bukkan fel “terrae Mathei” néven. 1402-ben “comitatus de Mathywsfewlde”-ként szerepel.

A régió történelmeSzerkesztés

Területén a nyelvhatár az utóbbi évszázadokban déli irányban elmozdult. Magyarsága egy részét érintette a második világháborút követő kitelepítés és lakosságcsere is.

A Mátyusföldön nagy kiterjedésű, évszázadok óta majorsági gazdálkodást folytató nagy uradalmak alakultak ki. Ezek ugyan korlátozták a fejlődést, azonban a kedvező értékesítési lehetőségek (Pozsony és a bortermelő városok közelsége) révén paraszti árutermelése az adott viszonyok közt élénk lehetett.

Aprófalvas településhálózatában jelentékeny mezővárosok alakultak ki (Szenc, Szered, Vágsellye). Paraszti műveltsége felderítetlen.

A tág értelemben vett Mátyusföldhöz a következő területek tartoznak:

Szenci járás – a járás keleti része, a Dunasápújfalu, Magyarbél, Szenc, Pozsonyboldogfa vonaltól keletre, beleértve a felsorolt településeket,

Galántai járás – a teljes járás, kivéve a korábban a Galgóci járáshoz tartozó Pusztakürt és Salgócska,

Nagyszombati járásApaj, Majtény és Súr,

Vágsellyei járás – a teljes járás.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Falu Mátyusföldön[halott link]
  • Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Szerk. Bukovszky László. Forum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum Könyvkiadó, Komárom, Dunaszerdahely, 2005[1]
  • Görföl JenőKovács László 2008: Középkori templomok – Mátyusföld és Zoborvidék
  • Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   16. oldal E3
  • Martin GyörgyTakács András 1981: Mátyusföldi népi táncok
  • Bakos József 1953: Mátyusföldi gyermekjátékok. Budapest
  • Bacskády Ágoston 1876: Mátyusföldi babonák, népszokások és mondák. Figyelő 1, 252.
  • Mátyusföld nyelvjárása / Zolnai Gyula. Megjelenés:  Budapest : Hornyánszky Ny., 1891
  • Mátyusföldi dolgozatok / szerk. Szanyi Mária Megjelenés:  Gbelce : Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, 1992 Terj./Fiz. jell.:  43 p. : ill. ; 21 cm Sorozat:  Utánpótlás
  •   Egy régió története a XI. századtól 1945-ig / szerk. Bukovszky László. Megjelenés:  2005. Terj./Fiz. jell.:  385 p. : ill. Sorozat:  Lokális és regionális monográfiák 2. Cím és szerzőségi közlés:  Egy régió története a XI. századtól 1945-ig / szerk. Bukovszky László Megjelenés:  2005 Terj./Fiz. jell.:  385 p. : ill. Sorozat:  Lokális és regionális monográfiák
  • Középkori templomok : Mátyusföld, Zoborvidék / Kovács László, Görföl Jenő. Megjelenés:  Dunaszerdahely : Nap, 2008
  • A földreformok árnyékában Mátyusföldön, 1919-1949 : az első és második csehszlovák földreform és a visszacsatolás éveinek hatása Mátyusföld nemzetiségi jellegének megváltoztatására / Pukkai László. Megjelenés:  Egyházgelle : Pelikán ; Galánta : Mikovič, L., 2010
  • Hármas Duna-vidék Eurorégió / [fel. szerk. ... Kása Katalin, Alena Vadovičová] ; [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, ... Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának Kerületi Igazgatósága Trnaván. Megjelenés:  Győr : KSH Győri Ig. ; Trnava : Szlovák Köztársaság Stat. Hiv. Kerületi Ig., 2011.