Jattó
Jattó (szlovákul Jatov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
| Jattó (Jatov) | |||
 | |||
| Szent Vendel kápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Érsekújvári | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1236 | ||
| Polgármester | Adriana Matúšeková | ||
| Irányítószám | 941 09 | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | NZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 713 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 115 m | ||
| Terület | 18,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 58″, k. h. 18° 01′ 41″48.132778°N 18.028056°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 58″, k. h. 18° 01′ 41″48.132778°N 18.028056°E | |||
| Jattó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jattó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésÉrsekújvártól 20 km-re északnyugatra fekszik.
Története
szerkesztésA mai község területén már a kora bronzkorban is élhettek emberek. Alsójattó határában vasút építése közben a hévmagyarádi kultúra telepének nyomaira bukkantak. A község északkeleti határában, a Čierny vŕšok nevű részen kora vaskori kelta település maradványaira találtak. A régészeti leletek alapján területe a 9. és 14. század között lényegében folyamatosan lakott volt.
Írott forrásban azonban csak legkorábbról 1236-ból az esztergomi káptalan oklevelében "Itou" alakban maradt fenn. 1295-ben a mára már elpusztult Várkeszi határleírásában szerepel szintén "Itou" formában. 1379-ben Jattó birtokosa Farkasdi György. 1494-ben Nehéz György tulajdonában van, akit 1501-ben II. Ulászló is megerősít birtokában. Ezután az egyik legjelentősebb magyar család, a Szapolyaiak birtoka lett, majd 1527-ben több Szapolyai-birtokkal együtt a Thurzó családra szállt, akik a család 1636-os kihalásáig birtokolták. Az 1540-es évektől egyre több török támadás érte a területet, mely végül Érsekújvár eleste után az Esztergomi Szandzsák része lett. A török kiűzése után a semptei uradalom részeként az Eszterházy család fraknói ágáé lett, akik 1918-ig megtartották.
Fényes Elek geográfiai szótárában "Játó (Alsó), puszta, Nyitra vmegyében, 206 kath. lak., kath. paroch. templommal; nagy gazdasággal, juhtenyésztéssel, kövér rétekkel, vadaskerttel. F. u. gr. Eszterházy Mihály" [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben "Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny puszta, saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt." [2] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A község csak 1952-ben lett önálló település, melyet a korábban Tardoskeddhez tartozó Alsójattó, Kisjattó, Kenderes (Jattó) és Čierny vŕšok nevű részekből hoztak létre.
Népessége
szerkesztés| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 772 | 784 | 780 | 713 |
| Eltérés: | +1,55 % | -0,51 % | -8,58 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 711 | 713 |
| Eltérés: | +0,28 % |
2001-ben 791 lakosából 753 szlovák és 34 magyar.
2011-ben 771 lakosából 700 szlovák, 27 magyar és 39 ismeretlen nemzetiségű.[3]
2021-ben 713 lakosából 31 (+5) magyar, 652 (+5) szlovák, 6 egyéb és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
szerkesztés- Itt szolgált Bacskády Ágoston (1839-1904) plébános, író.
Nevezetességei
szerkesztés-
Községháza -
Iskola -
Anton Bernolák mellszobra -
A falu felszabadításának emlékműve -
Focipálya Kenderesen -
- Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1760-ban épült.
- Klasszicista kúriája a 19. század elején épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
- ↑ ma7.sk
Források
szerkesztés- H. Lászlóová a kol. 2002: Jatov
- Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.
- Slezák, G. 1922: Praveké nalezištia v okolí Tardoškedu. Obzor praehistorický 1, 121-122.
- Bacskády Ágoston 1876: Mátyusföldi babonák, népszokások és mondák. Figyelő 1, 252.
Külső hivatkozások
szerkesztés
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Jattó Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
