Jattó
Jattó (szlovákul Jatov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
| Jattó (Jatov) | |
 | |
| Szent Vendel kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1236 |
| Polgármester | Adriana Matúšeková |
| Irányítószám | 941 09 |
| Körzethívószám | 035 |
| Forgalmi rendszám | NZ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 751 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Terület | 18,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jattó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 18° 01′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 18° 01′ 30″ | |
| Jattó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jattó témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Érsekújvártól 20 km-re északnyugatra fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A mai község területén már a kora bronzkorban is élhettek emberek. Alsójattó határában vasút építése közben a hévmagyarádi kultúra telepének nyomaira bukkantak. A község északkeleti határában, a Čierny vŕšok nevű részen kora vaskori kelta település maradványaira találtak. A régészeti leletek alapján területe a 9. és 14. század között lényegében folyamatosan lakott volt.
Írott forrásban azonban csak legkorábbról 1236-ból az esztergomi káptalan oklevelében "Itou" alakban maradt fenn. 1295-ben a mára már elpusztult Várkeszi határleírásában szerepel szintén "Itou" formában. 1379-ben Jattó birtokosa Farkasdi György. 1494-ben Nehéz György tulajdonában van, akit 1501-ben II. Ulászló is megerősít birtokában. Ezután az egyik legjelentősebb magyar család, a Szapolyaiak birtoka lett, majd 1527-ben több Szapolyai-birtokkal együtt a Thurzó családra szállt, akik a család 1636-os kihalásáig birtokolták. Az 1540-es évektől egyre több török támadás érte a területet, mely végül Érsekújvár eleste után az Esztergomi Szandzsák része lett. A török kiűzése után a semptei uradalom részeként az Eszterházy család fraknói ágáé lett, akik 1918-ig megtartották.
Fényes Elek geográfiai szótárában "Játó (Alsó), puszta, Nyitra vmegyében, 206 kath. lak., kath. paroch. templommal; nagy gazdasággal, juhtenyésztéssel, kövér rétekkel, vadaskerttel. F. u. gr. Eszterházy Mihály" [1] "Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny puszta, saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt." [2]
A község csak 1952-ben lett önálló település, melyet a korábban Tardoskeddhez tartozó Alsójattó, Kisjattó, Kenderes (Jattó) és Čierny vŕšok nevű részekből hoztak létre.
NépességSzerkesztés
2001-ben 791 lakosából 753 szlovák és 34 magyar.
2011-ben 771 lakosából 700 szlovák, 27 magyar és 39 ismeretlen nemzetiségű.[2]
NevezetességeiSzerkesztés
Községháza
Iskola
Anton Bernolák mellszobra
A falu felszabadításának emlékműve
Focipálya Kenderesen
- Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1760-ban épült.
- Klasszicista kúriája a 19. század elején épült.
ForrásokSzerkesztés
- H. Lászlóová a kol. 2002: Jatov.
- Slezák, G. 1922: Praveké nalezištia v okolí Tardoškedu. Obzor praehistorický 1, 121-122.
- Bacskády Ágoston 1876: Mátyusföldi babonák, népszokások és mondák. Figyelő 1, 252.
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Archivált másolat. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
Külső hivatkozásokSzerkesztés
