Sipos Gyula (katona)

(1872–1959) magyar katonatiszt
(Sipos Gyula (parancsnok) szócikkből átirányítva)

Sipos Gyula (Márkosfalva, 1872. szeptember 20.Budapest, 1959. október 9.), magyar királyi ezredes, a Magyar Királyi székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred parancsnoka (1915–1918), majd 1946-tól altábornagy.

Sipos Gyula
Arcképe az 1916-ban megjelent Magyar Hősök című könyvben
Arcképe az 1916-ban megjelent Magyar Hősök című könyvben
SzületettSipos Gyula
1872. szeptember 20.
Márkosfalva
Elhunyt1959. október 9. (87 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyarország
HázastársaMazaly Etelka
(h. 1903–1938)
szentgyörgyi és bogdi Papp Irén
(h. 1942–1959)
SzüleiSipos György, Kovács Róza
Foglalkozásakatonatiszt
KitüntetéseiSzékesfehérvár díszpolgára (1918)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sipos Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sipos Gyula 1896-ban Bécsben
Sipos Gyula parancsnok (szerk.) A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog -és népfelkelő ezredek története. 1937.
Sipos Gyula diszpolgári oklevele
Sipos Gyula sírja a Farkasréti Temetőben
Márkosfalvi Sipos Gyula ezredes, az egykori Magyar Királyi 17. Székesfehérvári Honvéd Gyalogezred parancsnokának szobra Székesfehérváron. Előtte a Sipos család tagjai. 2011.

Ősei szerkesztés

Sipos Gyula apja Sipos György (Márkosfalva, 1841. szeptember 20. – Márkosfalva, 1928. január 13.), anyja Kovács (kézdivásárhelyi) Róza. (Kézdivásárhely, 1843. február 9. – Márkosfalva, 1889. április 12.).

Sipos Gyula a nemességszerző Sipos Bálint egyeneságú leszármazottja. A Sipos család: „Törzsökös székely család, melynek két tagját: márkosfalvi Sipos Bálintot és Demetert Báthory Zsigmond erdélyi vajda Gyulafehérvárott 1590. október hó 4-én kelt levelével a kézdiszéki primipilusok (lófők) rendjéből országos nemességre emelte és czímerül háromszegletű kék pajzsban görbe kardot tartó kart adományozott nekik.”[1]

Sipos Gyula hagyatékából maradt irat:

Sipos Gyula nemességigazolás iránti kérelmére, az alábbi választ kapta

A márkosfalvi Sipos családnak 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemtől nyert armális levele illetőleg czimere az Orsz. Levéltárban nem volt feltalálható, azonban találtatott egy 1804-ben kelt királyi leírat, mely szerint Sipos József és Gábor armális nemeseknek elismertettek, továbbá egy Sipos Gábor részére 1755-ben hozott erdélyi táblai ítélet, melyben egyebek között a szóban forgó armálisra is történik hivatkozás, s ezek kívánságára hiteles másolatban ki fognak adatni, ha a szabályszerű költségekre előlegül esetleg fedezetül szolgáló 16 koronát az Országos Levéltárnak beküld.

Sipos Gábor kérelme is megmaradt, ami a következő:

Alulírott mély alázattal azon kéréssel fordulok Nagy méltóságodhoz, hogy Sipos Gyula és Béla testvéreimnek nemességük és márkosfalvi előnevük használatát az ugyanazon atyától és anyától származott alulírtra is kiterjeszteni méltóztassék. Kérelmem indoklásául mellékelem születési és anyakönyvi kivonatomat, valamint a kézdimárkosfalvi református pap 135/1912. sz. értesítését, melyek Sipos György és Kovács Rózától, Gyula és Béla testvéreimmel egy azon apánktól és anyánktól való származásomat igazolják, továbbá igazolják azt is, hogy a 117122/1901 számú belügyminisztériumi ügyszám alatt kelt átiratban említett Sipos Gábornak egyenes leszármazottja vagyok, mely említett 117122/1901 számú belügyminisztériumi átiratot magában felemlítő 9272/1901 sz. magyar királyi honvédelmi miniszteri rendelet másolatát is mellékelem, ebben Gyula és Béla testvéreim nemességének és márkosfalvi előnevének jogosultsága ismertetik el.” Igazolt nemesek névsora. 1899. SIPOS Márkosfalvi Gyula m. kir. honv. százados, *1872. Apja Sipos György a Sipos Sámuel fia. n. e. 117122/1899. „A m. kir. belügyminiszter Sipos Gyula magyar királyi honvédszázados és Sipos Béla testvérek régi nemességét, valamint a „márkosfalvi” előnév használatához való jogát f. évi 117122/1899. szám alatt igazolta.

Életpályája szerkesztés

  • A Ludovika Akadémiát Budapesten, ahol 1891-ben hadnaggyá nevezték ki, a hadiskolát Bécsben végezte. 1894. november 1-én a pozsonyi 13. gyalogezrednél főhadnagyi kinevezést nyert.[2]
  • 1899. október 1-vel a debreceni 3. honvéd gyalog ezredhez, nevezték ki.
  • Később, 1901-től, mint tanár a pécsi hadapródiskolában működött, 1911-ig, amikor mint őrnagyot a kassai 9. honvéd gyalogezredhez és 1914. október 15-én mint alezredest a brassói 24. honvéd gyalogezredhez helyezték át.
  • Sipos Gyula 1915-től a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred parancsnoka volt.[3] 1915. május 23-án a korábban a Monarchia szövetségesének számító Olaszország az antanthatalmak oldalán lépett be a háborúba. Az olasz hadsereg már másnap benyomult az üresen hagyott határsávba, s megkezdte előkészületeit az Isonzó folyón történő átkelésre. Az 1915. július 18-a és augusztus 10-e között lezajlott második isonzói csata egyvalamiben biztosan különbözött a másik tizenegytől: ez volt az egyetlen, amikor a védekező Monarchia csapatainak nagyobb vesztesége volt, mint a túlerőben támadó olaszoknak. Ebben a vérzivatarban a székesfehérvári honvédek is keményen harcoltak a Doberdó-fennsík védelmében. Küzdelmük nyomán a csata kezdőnapja július 17 lett az alakulat ezrednapja is. Sipos Gyula (akkor még alezredes) vezetésével történt az ezred nagyon eredményes helytállása.[4] A Monarchia e területen csekély erőkkel rendelkezett, ám az olaszok viszonylag lassú felvonulása következtében időben tudott erőket átcsoportosítani erre a veszélyeztetett területre. A szemben álló felek az 1917. év őszéig 12 nagy csatát vívtak ezen a vonalon. Ebből 11 alkalommal az olasz hadsereg indított lényegében sikertelen támadást – a 12. isonzói csata a Monarchia hadseregének nagy győzelmét hozta. A 2. isonzói csatában, 1915. július 18–augusztus 10. között különösen heves harcok folytak a doberdói fennsíkon található Monte San Michele birtokáért. Az olaszok több mint kétszeres létszám- és tüzérségi fölény birtokában indították meg újabb és újabb támadásaikat. E magaslattól délnyugatra a 197. magaslati pontot a Sipos Gyula alezredes vezette 17. honvéd gyalogezred katonái védték. Az olaszok július 20-án elfoglalták a Monte San Michele-t és San Martino községet, ám a 197. magaslatra indított támadásaik mindannyiszor kudarcot vallottak. Ez tette lehetővé, hogy a Monarchia csapatai másnap visszafoglalják a Monte San Michele-t. A 2. isonzói csata végül az olasz támadás kudarcát hozta. Sipos Gyula alezredes a többszörös túlerőben lévő ellenség támadásának visszaveréséért megkapta a tiszti arany vitézségi érmet. Sipos Gyula az első Isonzó-csatától a háború befejezéséig az olasz fronton harcolt.[5]
  • Az ezred 1918. november 17-én érkezett vissza béke helyőrségébe, majd december 10-én szűnt meg, egyúttal a 69.gyalogezredből és a 17. gyalogezredből alakult meg a 17. magyar gyalogezred. Ez az alakulat a jogelődje a későbbi székesfehérvári m.kir. 3. Szent István gyalogezrednek.[6]
  • 1918-ban Székesfehérvár szabad királyi város díszpolgára lett.
  • Sipos Gyula részt vett egy ideig Stromfeld Aurél vezérkari főnök irányítása alatt a Tanácsköztársaság harcaiban, amikor a románok betörtek és Szolnokig jutottak. 1920-ban internálták, de katonai kitüntetései miatt nem bántották, nyugdíjazták. Irodalom: Sipos Gyula részvétele a Tanácsköztársaság harcaiban. 1919. április 21.-május 15.[7]
  • Sipos Gyula I. világháborús harcairól két könyv jelent meg.[8][9]
  • Sipos Gyula ezredes 1928-ban emlékművet állított a gyalogezred hőseinek Székesfehérvárott.
  • 1946. április hó 1-ével nyugállományú altábornaggyá léptette elő Tombor Jenő vezérezredes, Honvédelmi miniszter javaslatára Szakasits Árpád köztársasági elnök.
  • Nyugdíjasként, elfeledve élt Budapesten 1959-ben bekövetkezett haláláig.

Családja szerkesztés

Sipos Gyula első feleségétől két leánya született Sipos Gabriella, (Babi) (Pécs, 1904.-†Budapest, 1955.), Fedák Béláné és Sipos Mária (Mici) (Pécs, 1905.-†Budapest, 1998.) Bocskor Gézáné. Egyik leányának sem született gyermeke, így a család ezen az ágon kihalt. Sipos Gyula két testvérének, Sipos Bélának és Sipos Etelkának, Jakó Pálnénak viszont él kiterjedt családja.

Emlékezete szerkesztés

  • Sipos Gyula életével és a Sipos és rokon családok történetével Sipos Gyula testvérének Sipos Bélának egyik unokája Dr. Sipos Béla, – jelenleg közgazdász emeritus professzor a Pécsi Tudományegyetemen – 1985 óta foglalkozik. Kutatási eredményei, így a Sipos Gyulára vonatkozó információk megtalálhatók az interneten.[10] A kutatási eredményeit 2015 óta kezdte meg publikálni a MACSE MATRIKULA internetes szaklapban.[11] Sipos Béla internetre elhelyezett családtörténetét megtalálta Rózsafi János hadtörténész és Dr. Görög István Székesfehérvárott szolgáló ezredes, akik 2010-ben találkoztak Sipos Bélával és ekkor kezdődött meg Sipos Gyula rehabilitációja és eredményeinek elismerése.
  • Sipos Béla és felesége Rédey Katalin átadta Sipos Gyula székesfehérvári díszpolgári oklevelét a Székesfehérvári Helyörökségtörténeti Emlékgyűjtemény számára 2010-ben, majd Sipos Gyula emlékszobát alakítottak ki.
  • Sipos Gyula iratait, fotóit dr. Nedeczky László (1913–2008) – a magyar és a nemzetközi vívósport meghatározó alakja – őrizte, akinek felesége Sipos Gyula második feleségének leánya Bathó Márta volt. A Nedeczky-Bathó családban Sipos Gyulát "Atyus"-nak hívták.
  • 2011. július 18-án (a Magyar Királyi 17. székesfehérvári honvéd gyalogezred emléknapja) került sor márkosfalvi Sipos Gyula magyar királyi ezredes (az ezred egykori parancsnoka) szobrának avatása. Alkotó: Horváth Lajos. Helye: Székesfehérvár, Tiszti Klub (az ezred egykori laktanyája) Malom u. 2.[12][13][14]
  • Székesfehérvár MJV Közgyűlése Sipos Gyula emlékére díjat alapított, melyet minden évben egy székesfehérvári katona érdemeit elismerve adnak át. Az első átadás 2012 májusában történt, Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében.
  • Somogyi Győző festőművész, aki 100 magyar hős arcképét festette meg és kiadta. A Magyar hősök arcképcsarnokában Sipos Gyula festménye is található.[15]
  • 100 esztendeje nevezték ki Sipos Gyula ezredest a Magyar Királyi 17 honvéd gyalogezred parancsnokának. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete erre emlékezve megemlékezést és koszorúzást szervezett 2015. január 26-án a Farkasréti temetőben Márkosfalvi Sipos Gyula altábornagy a Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred egykori parancsnokának, Székesfehérvár Város Díszpolgárának sírjánál.
  • A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 97/2013. számú határozatával úgy döntött, hogy „A” kategóriában a nemzeti sírkertbe sorolja Sipos Gyula altábornagy sírját. Aláírta Radnainé Fogarasi Katalin elnök. Budapest, 2014. január 3. Előterjesztő Sipos III. Béla kezdeményezésére Görög István ezredes, Székesfehérvár. Farkasréti temető, 22/1-1-39 parcellájában van eltemetve második felesége Papp Irén férjével id. dr. Bathó Kálmánnal (1884-1957) (1933-ban elváltak) és fiával ifj. dr. Bathó Kálmánnal (1921-1980)[16]
  • Nemzeti Sírhelyek. Sipos Gyula.[17]
  • A Farkasréti Temető nevezetes halottainak a listája.[18]
  • 2016. november 18-án Székesfehérváron mutatták be a „Csak még egyszer előre” c. Burján Zsigmond filmjét, ami emléket állított Sipos Gyulának is.
  • A film HD minőségben letölthető az interneten.[19][20]
  • ujszo.com Vadas Zsuzsa. „Ha kimegyek a doberdói harctérre...” – Találkozás egy megszállott filmessel, Burján Zsigmonddal, a „Csak még egyszer előre” c. film rendezőjével. Kérdés: A film szereplői valóságos személyeket elevenítenek meg? Válasz: Csak Sipos Gyula ezredparancsnok esetében. Őt fiatalon Tűzkő Sándor, a tizenöt évet a fehérvári Vörösmarty Színházban töltő színművész kelti életre, időskorában Matus György miskolci színművész.
  • Burján Zsigmond filmje. Csak még egyszer előre! Magyar Nemzet. 2021. április 20. Csak még egyszer előre
  • 2018. október 13.-án Székesfehérvárott megalakult a 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred.[21]
  • 2018. december 16-án Kápolnásnyéken a Deák Ferenc utca 10. alatt a Dabasi-Halász-kastély kertjében avatták fel Bíró Lajos Sipos Gyuláról készített domborművét.[22]
  • Kovács V. Orsolya. Te tudod, mi a zászlóanya ? Székesfehérvár. fmc.hu 2018. 10. 18. „Őszintén bevalljuk: nekünk fogalmunk sem volt. De most megtudtuk, sőt találkoztunk is eggyel! Méghozzá október közepén, az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred megalakulása alkalmából tartott csapatzászló átadási ünnepségen. A hagyományok szerint olyan személyiséget választanak névadónak a katonai szervezetek, akinek munkássága és személyisége jó például szolgálhat a mai katonáknak. A névadó Sipos Gyula katonai pályafutása erősen kötődik Székesfehérvárhoz – többek között a székesfehérvári Magyar Királyi 17. Honvéd Gyalogezred révén. Az ezred zászlóanyja, aki ünnepélyesen felkötötte a dísz szalagot a köztársasági elnök által adományozott zászlóra, Nedeczky Ildikó, Sipos Gyula unokája – pontosabban második feleségének unokája.”[23]
  • 2018. Október elsejével megalakult a 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred Székesfehérváron, így a katonai hagyományokhoz híven ünnepélyes ceremónia keretein belül adományoztak csapatzászlót az ezrednek. Fehérvár. Közéleti hetilap. 2018.10.18.[24]
  • A Magyar Honvédség 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred névadójának Sipos Gyula altábornagy halálának 60. évforduló megemlékezés volt a sírjánál 2019. október 11-én. Budapest Farkasréti temető, 22/1 parcella 1 sor 39. sírhely.
  • Tamás Sándor facebook. Der Tapferkeit, azaz Vitézségért. Emléktáblát avattak kézdimárkosfalvi Sipos Gyula ezredesnek Kézdimárkosfalván. A Magyar Királyi székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred egykori parancsnoka innen, Háromszékről indult és tüntette ki magát az első világháború csataterein. Altábornagyként vonult nyugállományba, Székesfehérvár díszpolgáraként. Emlékezzünk katonahőseinkre! [25]

Fontosabb kitüntetései szerkesztés

  • Vaskorona-rend hadiérme és kard II. osztály [1917. XI. 7./60] és III. osztály [Sipos Gyula 24. h. gy. Ezredbeli alezredes a 17. h. gyalog ezred parancsnoka. M. kir. 81. h. gy. Dandár kitüntetési javaslata alapján.[26]
  • Lipót-rend lovagkeresztje [M. kir. 81. h. gy. Dandár kitüntetési javaslata alapján 1916 III. 27.74. az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásának elismeréséül. Sárkány Obst. M. p. német nyelven] [27]
  • Tiszti arany vitézségi érem [1922. XII. 6.], Károly-csapatkereszt, II oszt. német vaskereszt.[28]
  • Vörös kereszt, tiszti keresztje II. oszt. [1916. jún. 3. német nyelven], katonai érdemkereszt III. osztálya [1916 XII. 11. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül. Német nyelven.]
  • Hadirokkant érem, Királyi porosz vaskereszt 2. oszt. [1917. 145.] stb. Igazolványt kapott a „Hadirokkant jelvény (érem)” viselésének jogosultságára a sebesülési érem szalagján.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

  • Sipos Gyula egyenes ágú ősei: Sipos család (kézdimárkosfalvi)
  • Dr. Sipos III. Béla: A Sipos (kézdimárkosfalvi) és rokon Barabás (kézdimárkosfalvi), Jakó (lisznyói), Keresztes (nagybaconi) és Bodola (zágoni) családfák I.-II. rész.[29][30]
  • A Sipos és rokon családok az interneten. A Sipos, Jakó, Bodola családfák. A Sipos család fényképei. Sipos Gyula (1879-1959) ezredes fényképei[31]
  • Dr. Sipos III. Béla: A Márkosfalvi Sipos család.[32]
  • Sipos Gyula. Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület. (MACSE). Ismert személyek anyakönyvi bejegyzései. Projektvezető: Dr. Hatvany Béla Csaba.[33]
  • „Ha kimegyek a doberdói harctérre...” – Találkozás egy megszállott filmessel, Burján Zsigmonddal.ujszó.com Panoráma. 2022. május 9. „Százhat éve, 1915 tavaszán Olaszország hadat üzent korábbi szövetségesének, az Osztrák–Magyar Monarchiának, és ezzel belépett az első világháborúba. Megnyílt az Isonzó-front, kezdetét vette a háromnegyed évvel korábban kirobbant Nagy Háború, a történelem egyik leghosszabb, legvéresebb állóháborúja. Ennek egyik fejezetéről, a székesfehérvári Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred első világháborús túléléseiről készített megrendítő és hiteles filmet a 62 éves Burján Zsigmond fehérvári filmes Csak még egyszer előre! címmel…. A Szétszakítva című új film arról szól, hogy akik túlélték a Nagy Háborút, hogyan próbáltak visszailleszkedni a normális életbe és a megváltozott hazai körülményekbe… A Szétszakítva című most készülő film egyaránt utal az isonzói ütközetben szétszakított emberi testekre, a szétszakított családokra és a szétszakított országra, és majd a trianoni békediktátum kihirdetésével ér véget.”[34]

Videófelvételek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Márkosfalvi Sipos család.  Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 1. (1899.) Értekezések és önálló czikkek. Dr. Komáromy András (r. r.) 288-290.
  2. Rendeleti Közlöny a [[Magyar Királyi Honvédség (1867–1918)|] számára. Személyes ügyek. 1894. (21. évfolyam) 43. szám. Október 28. 214.>]
  3. Márkosfalvi Sipos Gyula ezredes. Kép forrása: OSZK MEK képtára - Signum Laudis. www.signum-laudis.hu. [2020. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  4. „Csak még egyszer előre!”. A Nagy Háború. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  5. „Sipos alezredes, majd ezredes egészen a háború végéig az ezred élén maradt, az összeomlást követő fölfordulásban pedig nem kis nehézségek árán rendben hazavezette ezredét az olasz frontról Székesfehérvárra, és ott szabályosan le is szerelte embereit. Abban az időben ez rendkívüli teljesítménynek számított, ami csak a parancsnok iránti bizalom és hűség alapján történhetett meg.” Forrás: Damó Elemér. Honvédtiszt az I. Világháborúban. A 17. Honvéd gyalogezred egy tisztjének jegyzetei. Székesfehérvár. 2011. 171.
  6. 17. honvéd-és népfelkelő gyalogezred (magyar nyelven). HuPont.hu - Ingyenes weblapszerkesztő. [2020. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  7. Magyarország hadtörténete. Két kötetben. Hadtörténeti intézet és múzeum. Főszerkesztő: Liptai Ervin. Zrínyi Katonai Kiadó. 1985. (I. kötet 670. II. kötet. 658.) II. kötet 222.-225.
  8. A tizenhetesek. 1914-1917. Emlékkönyv a székesfehérvári honvédek harcaiból. A tizenhetesek közreműködésével szerkesztette Dr. Szabó István. Kiadja a Székesfehérvári Honvédezred. 1918. 171.
  9. 17-esek a Világháborúban. 1914-1918. Sipos Gyula. A m. kir. Székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története. Tizenhetesek közreműködésével szerkesztette: márkosfalvi Sipos Gyula ny. tábornok, a honvéd gyalogezred volt utolsó parancsnoka. Székesfehérvár, 1937. Csitáry G. Jenő könyvnyomda. 372. Előszót írta: Márkosfalvi Sipos Gyula, ny. á. tábornok. Reprint kiadás. 2014. Székesfehérvár.
  10. csaladfakutatasidocfájlok – Google Drive. drive.google.com. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  11. Boldog Gyöngyi-Dr. Sipos III. Béla: Az embermentő és családfakutató Dr. Botskor Lóránt csendőr alezredes és a csíkdelnei Botskor családfa.(Első rész)
  12. Szobrot kapott a honvéd gyalogezred egykori parancsnoka Székesfehérváron (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2011. július 19. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  13. A székesfehérvári 17-es honvédek emléknapja. A Nagy Háború. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  14. Megosztom, 2011 07 18 15:06: Oroszlánként a vérfürdőben (magyar nyelven). FEOL. [2020. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  15. Hermann Róbert-Somogyi Győző: Magyar Hősök arcképcsarnoka. 2006. Kiadó: Anno BT. 38.
  16. Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közleménye: a nemzeti sírkert részévé nyilvánított sírhelyek jegyzékéről
  17. Nemzeti Örökség Intézete (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete. (Hozzáférés: 2021. június 1.)
  18. (2020. június 18.) „A Farkasréti temető nevezetes halottainak listája” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  19. Csak még egyszer előre – Google Drive. drive.google.com. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  20. szikmblog: Sipos Gyula: “Csak még egyszer előre!” – Székesfehérvári 17-es honvédek a Doberdón (angol nyelven). SZIKM blog, 2016. február 29. [2020. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  21. www.neosoft.hu, NeoSoft Kft-: Új katonai szervezet Fehérváron - átvette zászlaját a 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred (magyar nyelven). Székesfehérvár Városportál. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  22. Tamás, Pál: Sipos Gyula (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  23. Te tudod, mi az a zászlóanya? (magyar nyelven). fmc.hu – Fehérvár összeköt. (Hozzáférés: 2021. október 14.)
  24. 2018. Október elsejével megalakult a 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred Székesfehérváron, így a katonai hagyományokhoz híven ünnepélyes ceremónia keretein belül adományoztak csapatzászlót az ezrednek. Fehérvár. Közéleti hetilap.. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
  25. A megtekintéshez jelentkezz be vagy regisztrálj. (magyar nyelven). m.facebook.com. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
  26. Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  27. Budapesti Hírlap, 1916. május-június (36. évfolyam, 121–180. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  28. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ MAGYAR HŐSEINEK ALBUMA. www.hungarianarmedforces.com. [2019. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  29. MATRIKULA 2020. X. évfolyam 1. szám.
  30. MATRIKULA 2020. X. évfolyam 3. szám.
  31. Kezdőoldal. markosfalvi-sipos-csaladfa.freewb.hu. (Hozzáférés: 2020. október 27.)
  32. A márkosfalvi Sipos család. sites.google.com. [2020. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  33. MACSE: ISMERT SZEMÉLYEK. macse.hu. (Hozzáférés: 2020. július 23.)
  34. „Ha kimegyek a doberdói harctérre...” – Találkozás egy megszállott filmessel, Burján Zsigmonddal (magyar nyelven). ujszo.com. (Hozzáférés: 2022. május 9.)