Skerlecz Miklós

(1729-1799) horvát származású magyar politikus, közgazdász

Lomnicai Skerlecz Miklós (Zágráb, 1729. október 29.1799. január 29.) politikus, közgazdasági író.

Skerlecz Miklós
Született 1729. október 29.
Zágráb
Elhunyt 1799. január 29. (69 évesen)
Zágráb
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus,
közgazdasági író
Tisztsége főispán (1782–, Zágráb vármegye)
SablonWikidataSegítség
A lomnicai Skerlecz család köznemesi címere (1638. január 28-án)

Életútja szerkesztés

Horvát származású tehetős és tekintélyes köznemesi családból származott. Apja, Skerlecz János Zágráb város tanácsosa volt. Egerben kezdte meg, majd a bécsi és a bolognai egyetemen folytatta tanulmányait.

1756-tól Zágráb vármegye tisztségviselője, 1760-tól a zágrábi báni törvényszék táblai ülnöke volt. 1763-ban ítélőmesterré, 1770-ben a báni kormányszék tanácsosává és irodai igazgatójává nevezték ki. Jelen volt az 1764–65-ös országgyűlésen. 1776 és 1779 között a Helytartótanács tanácsosaként működött. 1782-től haláláig Zágráb vármegye főispáni és a horvátországi, szlavón és dalmáciai iskolák főigazgatói posztját töltötte be. 1787-től valóságos belső titkos tanácsosi címet viselt. Az 1790–91-es országgyűlésen a nemesi ellenállás egyik vezetője volt; jelentős szerepet játszott a gazdasági reformjavaslatok kidolgozásában.

Munkássága szerkesztés

Felszólalásaiban és nagyobb lélegzetű értekezéseiben élesen bírálta az osztrák vámpolitikát és a hazai iparfejlesztés akadályozását, amely – meglátása szerint – a fejletlen társadalmi munkamegosztáshoz társulva az egyébként kiváló természeti adottságokkal megáldott Magyarországot formális gyarmattá süllyesztette. A merkantilista gazdaságfilozófia híveként a magyar gazdaság fellendülését az eladható mezőgazdasági fölösleg növekedésétől, végső soron a külkereskedelem felvirágzásától várta. Malthust megelőzve vallotta, hogy a jólét a termelés és a fogyasztás helyes egyensúlyán alapszik. Új utak és csatornák építését szorgalmazta, javasolta az osztrák–magyar vámegyenlőség kimondását. Síkraszállt a magyar államnyelvvé tétele ellen és a latin hivatalos nyelvként való megtartása mellett.

Főbb művei szerkesztés

  • Descriptio physico-politicae situationis regni Hungariae relata ad commercium… (Pozsony, 1802)
  • Projectum legum motivatum in objecto economiae publicae et commercii perferendarum… (Pozsony, 1826)
  • Skerlecz Miklós báró művei (kiad.: Berényi Pál; Budapest, 1914)

Források szerkesztés