„Perneszy Pál (alnádor)” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „osztopáni '''Perneszy Pál''' Magyar királyság alnádora 1447 és 1460 között, Garai László nádor főfamiliárisa, m…”
(Nincs különbség)

A lap 2016. április 8., 07:29-kori változata

osztopáni Perneszy Pál Magyar királyság alnádora 1447 és 1460 között, Garai László nádor főfamiliárisa, majd Újlaki Miklós tanácsosa.

Élete

Az osztopáni Perneszy család sarja, a Középkorban a legtekintélyesebb tagja. Édesapja Perneszy Pethő fia Péter volt, édesanyja neve ismeretlen.[1] Perneszy Pál mester (magister) felemelkedő középnemes családja a Somogy vármegyei Kapós, a Dráva mentén, illetőleg a Kis-Koppány völgyében lévő Pernesz nevű helység környékén Csánki szerint 9-22 birtokkal (faluval és birtokrésszel) rendelkezett, és az utolsó után vette fel a vezetéknevét.

1424-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.[2] 1435-ben deáknak (litteratusnak) nevezik,[3] 1437-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.[4] Fiatal korában familiáris szolgálatba állt Garai László nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először 1447. júniusán macsói vicebán,[5] majd 1447 és 1460 között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.

1439. június 5.-én[6] címerelevél adományában részesült rokonaival együtt Albert magyar királytől.[7] 1448-ban Osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett Mérőn, Torvajon, Szennán, Szomajomban, Kalocsafalván, Kiskárán és Bárdon földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesítejni a jogait az adományhoz).[8]

Garai László halála után (1459 áprilisa), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt 1460-ban. Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette Újlaki Miklóst szolgálta. 1464-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként, egészen halálaig 1470 előtt.[9] Perneszy Pál gyermekei egy ideig az Újlaki családnál tartottak, majd a 16. században a Báthory családnak szolgálatot tettek. Az egyik gyermeke Perneszy Zsigmond somogyi alispán, akinek a felesége némai Kolos Borbála, némai Kolos László komáromi várnagy lánya volt; a másik Perneszy Imre, a Báthoryak babocsai várnagya,[10] aki feleségül vette enyingi Török Ilona kisasszonyt, enyingi Török Ambrus lányát.[11]

Házassága és leszármazottjai

Perneszy Pál gyermekei édesanyja nevét nem ismerjük pontosan. A Szapolyai-családhoz tartozó Szapolyai Szapolyai Orsolya sírja alapján tudni, hogy ő lehetett a házastársa Perneszy Pálnak, azonban nem alapítható meg, hogy ő lett volna a gyermekei anyja. A forrásokban nem fordult elő.[12]

Forrás