Bárdudvarnok

magyarországi község Somogy vármegyében

Bárdudvarnok község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban található.

Bárdudvarnok
A Bárdudvarnokhoz tartozó Petörke-völgy látképe
A Bárdudvarnokhoz tartozó Petörke-völgy látképe
Bárdudvarnok címere
Bárdudvarnok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterMester Balázs (FideszKDNP)[1]
Irányítószám7478
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség1119 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 42″, k. h. 17° 41′ 10″46.328319°N 17.686189°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 42″, k. h. 17° 41′ 10″46.328319°N 17.686189°E
Bárdudvarnok (Somogy vármegye)
Bárdudvarnok
Bárdudvarnok
Pozíció Somogy vármegye térképén
Bárdudvarnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdudvarnok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bárdudvarnok Kaposvártól alig tíz kilométerre délnyugati irányban a belső-somogyi dombok egyik legszebb részén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, illetve annak határán terül el. A település és környéke Somogy egyik legnagyobb közigazgatási területe, hiszen több négyzetkilométeren szétszóródó tizenhat településrész tartozik ide, amely országosan is egyedülálló.

A település közigazgatási területén, nagyjából északkelet-délnyugati irányban a KaposfőKadarkútLábod közti 6616-os út halad végig, ez észak felől haladva érinti Mihálypuszta településrészt, a település központját és az azzal szinte összeépült Bárdibükk községrészt, majd tovább dél felé Olajhegy, Szendpuszta és Nagypuszta településrészeket. Kaposszentbenedek településrészre a központban délkeletnek kiágazó 66 152-es út, Lipótfa és Bánya településrészekre a 66 168-as út vezet. A község központja felől még Szenna irányában is vezet egy számozatlan, de szilárd burkolatú önkormányzati út.

Története

szerkesztés

Bárdudvarnok Bárd, Lipótfa, Bánya és Szerászló egyesüléséből keletkezett 1851-ben. A Bárdudvarnok elnevezést 1908-tól használják.

Bárd Árpád-kori település. Neve először 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt az emlékiratokban. 1268-ban a királyi udvarnokoknak volt itt földterületük. Az 133237-es pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt már ekkortájt. A 15. században a Mérey, 1447-ben a Szákosfalvi család tart hozzá jogot, majd 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatták itt be. 1496-ban is a Perneszieké, ekkor Kwsthosbardya alakban fordult elő. 1526-ban II. Lajos király egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek: Péternek és Balázsnak adta. 1536-ban a székesfehérvári őrkanonok, 1550-ben Dersffy Farkas birtokolta.

Saját körpecsétet az 1910-es évektől használtak az elöljárók.

Szerászló

szerkesztés

Szerászlót első alkalommal 1411-ben említették iratok, ekkor az Illyemindszenti család tulajdona volt, majd 1421-ben a Tamási Vajdafiak nyerték adományul. Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint 2, az 1571 évi szerint 9 házból állt. Később önállósult, s községbíró dolgozott itt.

Szentbenedek

szerkesztés
 
Kaposszentbenedek az egyik dombról nézve

Szentbenedeket (ma Kaposszentbenedek) 1421-ben adományozta Zsigmond király a Gereczi családnak, 1492-ben az őseik által alapított bencés prépostság kegyúri jogát is megkapták. A községhez tartozik Kaposdada is: a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendházáról 1244-ből vannak oklevelek.

A 19. század közepétől Goszthony Mihály és családja volt a legnagyobb birtokos, bárdibükki uradalmi központtal. Az államosítás után birtokaikból alakult a Bárdibükki Állami Gazdaság, amely az 1993 évi felszámolásig működött. Jelenleg egy osztrák Kft. a tulajdonosa a maradék területnek, amelyet már nem művel, hanem bérbe ad.

Lipótfa helység már a középkorban fennállott. 1456-ban Ipothfalwa alakban fordul elő; ekkor Ipoltfalvi Miklós nyeri adományul V. László magyar királytól. Később Ipoltfalua alakban említették. Saját víztározója van.

Eredetileg Zsippópusztának hívták. Két részből áll: Öregzsippó (eredetileg ez volt Zsippó) és Újzsippó, ezt később építették hozzá.

Szendpuszta

szerkesztés

Szend-puszta 1403-ban Zend alakban fordul elő és ekkor Szilva Mihály és Rinyamelléki István kapják adományul. 1443–53-ban, valamint 1536-ban Kaposujvárhoz számították. 1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké

Periferikus településrész, mellette a dombon üdülőfalut alakítottak ki.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Forintos László (független)[3]
  • 1994–1998: Forintos László (független)[4]
  • 1998–2002: Forintos László (Somogyért Egyesület)[5]
  • 2002–2006: Forintos László (független)[6]
  • 2006–2008: Forintos László (független)[7]
  • 2008–2010: Forintos László (független)[8]
  • 2010–2014: Mester Balázs (FideszKDNP)[9]
  • 2014–2019: Mester Balázs (FideszKDNP)[10]
  • 2019–2024: Mester Balázs (FideszKDNP)[1]
  • 2024– :

A településen 2008. április 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választás hat polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és meg is nyerte azt.[8]

Népessége

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1127
1105
1098
1102
1126
1119
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2% németnek, 3,9% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 12,8%, evangélikus 1,1%, izraelita 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 14,8% (18,9% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

szerkesztés

A kaposdadai településrészen található a Jeruzsálemi Szent János lovagrend emlékére állított máltai kereszt, valamint a Kaposszentbenedekhez tartozó Baráthegy lábánál Szent Benedek tölgyfaszobra, amit a millenniumi év emlékére a bárdudvarnoki önkormányzat állított.

Kaposszentbenedeken találjuk a falu egyetlen műemlék épületét, a református templomot, a helyi védettségű katolikus templomot és a Szent Benedek-rendi monostort, melyet 1994-ben szenteltek fel. A Baráthegyen azonban állt egy régi, premontrei monostor is: az 1252-ben alapított prépostsághoz tartozó építmény romjait a 21. században tárták fel részletesen.[13]

A Szenna felé vezető átkötő út mellett terül el a Petörke-völgy, ahol tavat és üdülőövezetet alakítottak ki.

Kadarkút felé van Bárdibükk, ahol idegenforgalmi látványosság a Goszthony-kastély és impozáns parkja. Vele szemben a Goszthony-kúria, a Nemzetközi Üveg Alkotótelep, ahol 1991 óta Nemzetközi Üveg Szimpozionokat rendeznek az augusztus 20-i héten. Itt látható Goszthony Mária festő- és keramikusművész (1893–1989) emlékkiállítása és az üvegszimpozionok kiállítása. 2008 óta az alkotótelep kapuin kilépve, a szimpozion programjait kibővítve kerül megrendezésre a Bárdudvarnoki Kulturális Hét a falu több településrészén. A kúria utcai homlokzatán 2005-ben lett felavatva a Goszthony Mária stílusában és az általa alkalmazott majolika technikával készült „Goszthony Kúria” kerámia falkép. Beiczer Judit keramikusművész alkotása a községben az egyetlen Képző- és Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett köztéri műalkotás. A felállítás fő célja volt, hogy a kúriát az államra illetve a megyei önkormányzatra hagyó Goszthony Mária kívánsága szerint „a bárdibükki kerámiaművészet hagyományai tovább ápoltassanak” Goszthony Mária hamvai az általa 1923–24-ben építtetett bárdibükki kápolnában nyugszanak, ahol augusztus első vasárnapján tartják a Porcinkulai Búcsút.

A terület vonzerejét növeli az egykori Kaposvár–Barcs-vasútvonal nyomvonalán kialakított jelenlegi kerékpárút mellett a, Csákberekben kialakított íjászpálya és a kaposdadai dombokon elterülő arborétum, különleges fenyőfajtákkal és délszaki növényritkaságokkal.

A bárdi településrészről az egykori vasútvonal mentén, a mai kerékpárúton, illetve a főúttal párhuzamos belső úton Kadarkút irányában továbbhaladva hamarosan elhaladunk Olajhegy közelében, majd elérjük Zsippót (ahol egy madárpark tekinthető meg), ezután Lipótfát és Bányát, ahol egy üdülőfalu épült.

Bárdudvarnok térségének domborzatára a szelíd dombok és lankás völgyek váltakozása jellemző. Erdőségben gazdag a terület. A gyönyörű táj, a természetes és mesterséges tavak, tiszta vizű patakok ideális környezeti adottságokkal bírnak a felüdülésre vágyóknak.

Híres emberek

szerkesztés
  • Itt (Kaposszentbenedeken) született Kovács Kálmán (1930–1983) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa.
  • Bárdibükkön született Goszthony Mária (1893–1989) festőművész, keramikus
  • Bárdudvarnok szülötte, Cey-Bert Róbert, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, a Lazarita Rend lovagkeresztje, a Kínai konyhák és francia borok nemzetközi szimpóziumának aranydiplomája (Hongkong), a Gasztronómiai Nagyhatalmak Csúcstalálkozójának díja (Bangkok), a Gasztronómiai Világszövetség elnöki kitüntetése (Mexikóváros), a Pro Comitatu Somogy díj és a Pesti Srác 1956-díj mellett elnyerte a Bárdudvarnok díszpolgára címet.

Testvértelepülés

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdudvarnok témájú médiaállományokat.
  1. a b Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. a b Bárdudvarnok települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 27. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  9. Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  10. Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  11. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  12. Bárdudvarnok Helységnévtár
  13. M. Aradi Csilla, Molnár István: Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon (PDF). archeologia.hu. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés