Wikipédia

Örök tél

2018-ban bemutatott magyar történelmi filmdráma

Az Örök tél egy 2017-ben készült magyar történelmi filmdráma, mely a második világháború végén Magyarországot megszálló szovjetek által málenkij robotra, az Ukrajna területén lévő GUPVI lágerekbe kollektív büntetésként elhurcolt több százezer, hazatérésük után némaságra ítélt magyar áldozatnak állít emléket. A rendszerváltás után a szovjet fogság végül is a közbeszéd tárgyává válhatott és ez az első játékfilm, amely hitelesen mutatja be a kényszermunkára elvitt százezernyi magyar történetét.[6][7]

Örök tél
2018-as magyar televíziós film
Irén, a bányában dolgozó sváb fogoly (Gera Marina)
Irén, a bányában dolgozó sváb fogoly (Gera Marina)
RendezőSzász Attila
ProducerLajos Tamás
Köves Ábel
AlapműHavasi János:
Lánykák, az idő eljárt
Műfajtörténelmi dráma
ForgatókönyvíróKöbli Norbert
FőszerepbenGera Marina
Csányi Sándor
ZeneParádi Gergely
OperatőrNagy András
VágóHargittai László
HangmérnökMajor Csaba
JelmeztervezőKemenesi Tünde
DíszlettervezőHorváth Viktória
Nánássy Zsolt
Gyártás
GyártóSzupermodern Stúdió
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Költségvetés423 millió Ft[1]
Forgalmazás
Bemutató2018. február 25.
(a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján)[1]
Eredeti adóDuna Televízió
Díj(ak)
Korhatár12 III. kategória (NFT/25439/2019)
További információk
  • weboldal
  • IMDb
  • PORT.hu
    • Sablon • Wikidata • Segítség

    Az alkotás alapvetően lágerfilm, de nem követi a műfajban szokásos tematikát és motívumokat.[8] A valós eseményeken és személyes visszaemlékezésen alapuló forgatókönyvet Köbli Norbert írta, aki szerint a mű arra keresi a választ, hogy hogyan lehet lelkileg és fizikailag is túlélni egy olyan reménytelen helyzetet, amikor az embert gyökértelenné teszik és kiszakítják a megszokott környezetéből.[9]

    A Gulág Emlékbizottság támogatásával létrejött film rendezője Szász Attila, főszereplői Gera Marina és Csányi Sándor.

    Bemutatója 2018. február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján volt a Duna Televízióban.[1]

    Cselekmény szerkesztés

    A második világháború végén, 1944 decemberében egy dél-dunántúli sváb faluban – a történet szerint a Tolna megyei Szekcsőn – a szovjet katonák „egy kis munkára”, három hét kukoricatörésre elviszik a munkaképes nőket. Amikor a férjét a frontról hazaváró Irén (Gera Marina) és a többi asszony elhagyja a szüleit és gyerekeit, nem tudja, hogy néhány nap helyett évekig lesznek távol: a szovjetek ugyanis marhavagonra teszik és több ezer kilométerre, egy munkatáborba szállítják őket, hogy szénbányában kényszermunkát végezzenek.

    Irén a kegyetlen körülmények között ismerkedik meg Rajmunddal (Csányi Sándor), aki megtanítja túlélni a poklot, miközben különleges, érzelemmentes kapcsolat alakul ki közöttük, annak ellenére, vagy éppen azért, mert otthon mindkettőjüket a családja várja haza.[10]

    Történelmi háttér szerkesztés

     Bővebben: 0060. számú parancs, Málenkij robot és Gulag
     
    A málenkij robot elrendelését kihirdető falragasz

    1939-ben a GULAG táborok mellett létrehozták a Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága – röviden GUPVI – intézményrendszerét, a táborok célja az ingyen munkaerő biztosítása volt a világháborúban megtört Szovjetunió újjáépítése során. A Magyarországot megszálló Vörös Hadsereg vezetői[11] 1944. december 22-én kiadták a parancsot „a német származású munkaképes személyeknek a közvetlen mögöttes területen végzendő közmunkára való mozgósításáról”, amivel kezdetét vette a német nemzetiségűek és az annak mondott (sváb) magyarok kényszermunka-táborokba való elhurcolása. Ahol nem volt elég német származású és német nevű ember, ott magyarokkal egészítették ki a létszámot. A különféle mesékkel becsapott és katonai kényszerítő eszközökkel elhurcolt civil lakosság kiszállítása a szovjet táborokba – különböző intenzitással – az egész ország területéről folyamatos volt.

    A dokumentálás hiányosságai és a túlélők hallgatásra kényszerítése miatt az elhurcoltak létszáma bizonytalan, de százezernél több magyarországi áldozatról van szó, akiket embertelen körülmények között tartottak fogva és dolgoztattak. A rabok napi 10–12 órán át rendkívül kemény fizikai munkát végeztek. A mínusz 40-50 fokos hidegben megfelelő öltözék, táplálék és orvosi ellátás hiányában szinte mindegyikük valamilyen súlyos betegségben szenvedett. Az óriási termelési irányszámok, az őrök brutalitása, az éhezés és a rossz időjárás miatt a deportáltak 30-40%-a bizonyosan meghalt, de voltak olyan települések, ahol az elhurcoltak 60%-a veszett oda. A hazatérők a kommunista magyar kormányoktól semmiféle segítséget sem kaptak, és évtizedekig hallgatásra voltak kényszerítve. A téma a kommunizmus idején tabu volt, csak a kilencvenes évektől kapott nyilvánosságot.[12]

    A film készítése szerkesztés

    2017. február 3-án jelentették be, hogy a Gulág Emlékbizottság támogatásával film készül a szovjet kényszermunka-táborokba hurcoltak emlékére. Köbli Norbert forgatókönyvíró a sajtótájékoztatón elmondta, hogy személyesen is érintett a történetben, mert nagyapja megjárta a szovjet hadifogolytábort. A forgatókönyv Havasi János Lánykák, az idő eljárt című könyve alapján készült, melyet a szerző édesanyja, Irén elmesélése és levelei, valamint saját helyszíni kutatásai alapján írt. A főszereplő Gera Marina szintén kiemelte, hogy ismerősei és családtagjai közül többen megtapasztalták a málenkij robotot.[9][13]

    Az alkotók hangoztatták, hogy az öt év eseményeit sűrítő film nem tablószerű történetet mutat be az elhurcolt nőkről, hanem egyetlen főhősre fókuszál,[14] a történelmi szörnyűségek helyett Irén személyes történetére, és Rajmunddal való kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. Azt szeretnék bemutatni, hogy egy nő hogyan tudja túlélni a láger embertelenségét, hogy ilyen körülmények között lehetséges-e két ember között szerelem.[10] Szász Attila rendező elmondta, hogy a felesleges melodrámát és kliséket elkerülve egy szikár, visszafogott kapcsolattörténetet szeretne elmesélni.[15]

    Forgatás szerkesztés

    A Gupvi-táborban játszódó jeleneteket a Mafilm fóti telephelyén felállított barakkokban vették fel, a dél-dunántúli sváb falusi környezetet pedig a szentendrei Skanzenban találták meg. A külső helyszíneket szlovák hegyek helyettesítették,[16][17] míg a bányajeleneteket eredeti helyszínen forgatták, egy használaton kívüli ukrajnai bányában.[10]

    A helyszíni felvételek elkészítése komoly kihívást jelentett a színészeknek. Az eredeti munkatáborhoz hasonló mostoha körülmények, a minden kényelmet nélkülöző barakkok, a hideg időjáráshoz elégtelen ruhák és cipők, a szénlapátolás kemény fizikai feladatot jelentettek,[15][18] de ennél is megterhelőbb volt felfogni és lelkileg elviselni a történet szereplőinek rettenetes helyzetét.[17]

    A 2017. április 13-án véget ért forgatáson a szereplőkön kívül 60 stábtag és 300 statiszta vett részt, akiknek a munkáját összesen 18 sminkes és fodrász, valamint 13 öltöztető segítette.[19]

    Látvány- és hangzásvilág szerkesztés

    Az Örök tél nem dialógcentrikus film, nagy hangsúlyt fektet a vizuális történetmesélésre. Sok jelenet verbális információk nélkül köti le a nézők figyelmét, markáns képi megközelítést alkalmazva.[17] A film látványvilága lehangoló: a külső jeleneteknél a táj elkeserítően üres, vagy éppen hatalmas hóvihar zárja le a kilátást. A belső helyszínek, a marhavagon, a barakk és a bánya pedig szinte állandóan zsúfoltak és szorongással teliek. A színvilágban a sötét tónus uralkodik, a munkatáborban még a hó sem fehér, hanem ólmosan szürke.[20]

    A nyomasztó atmoszférát csak erősítik a film hanghatásai: a lágerben női sikolyok keverednek orosz parancsszavakkal, melyekhez a farkasordítóan hideg szél zúgása ad aláfestést.[20]

    Szereplők szerkesztés

    Az Örök tél színészközpontú film. Szász Attila rendező úgy nyilatkozott, hogy itt nincsenek „rendezői, forgatókönyvírói truvájok, itt a színészek ki tudnak teljesedni”.[10]

    „ ...nem az a szenvedés, ha megütnek, vagy hogy ha éhezem, hanem az, ha nem láthatom azt, akit a legjobban szeretek, vagy akiért felelősséget érzek. ”
    – Gera Marina[21]
    A falujából Pestre, majd onnan visszaköltöző fiatal édesanya, aki eleinte emberi méltóságát és önbecsülését megőrizve igyekszik megmaradni az embertelen helyzetben,[20] de aztán rájön, hogy a túléléshez jelentősen meg kell változtatnia a személyiségét.[8] Szelíd, visszafogott nő, érzéseit a tekintetéből lehet kiolvasni.[17] Irén minden jelenetben szerepel, úgyhogy Gera Marina gyakorlatilag a hátán viszi a filmet.[14]
    „ Itt van ez a férfi, azt mutatja, hogy keménynek kell lenni, de közben nagyon vágyik arra, hogy valaki szeresse. Mindent ezért csinál. ”
    – Csányi Sándor[22]
    A táborban töltött évek alatt szűkszavúvá, gyakorlatiassá vált túlélőművész,[8][14] aki nem segít senkinek. Üzletel, ügyeskedik, mert élni akar a rettenetes körülmények között is. Úgy támogatja Irént, hogy közben változásra, döntésre is készteti.[15] Csányi Sándor szerint Rajmund kevés gesztust használ, a stílusára az egy tömbből faragottság, a monotonitás a jellemző.[13]
    Sváb családba beházasodott, állítása szerint ruszin nemzetiségű asszony, aki nyelvismereténél fogva tolmácsolni is tud az orosz lágerőrök és a fogvatartottak között; később a táborparancsnok szeretőjévé válik.[20]
    Egy koldusasszony siket lánya, aki egész életében az utcán kéregetett. Zárkózott, gyenge és segítségre szorul.[18]
    A háború alatt megözvegyült, aránylag jobb módú lány.[17]
    A svábokkal együtt elhurcolt cigánylány.[20]
    Munkavezető a bányában.
    A láger kegyetlen őreiről a film folyamán apránként derül ki, hogy ez a szolgálat nekik is büntetés,[20] ráadásul nincs választásuk: ha nem embertelenkednek a fogoly nőkkel, ők is mehetnek a bányába.[9] A katonák szerepeit orosz anyanyelvű színészek és civilek játszották, mert a rendező el akarta kerülni, hogy a magyarok akcentusa nevetségessé tegye a filmet.[15]

    További szereplők szerkesztés

    Díjak szerkesztés

    Jegyzetek szerkesztés

    1. ↑ a b c MTI: Február végén mutatja be az Örök tél című filmet a közmédia. hirado.hu, 2018. január 30. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
    2. ↑ a b MTI: Magyar tévéfilm nyerte az Európa legjobbjának járó díjat. hvg.hu, 2018. október 20. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
    3. ↑ a b Prix Europa 2018 Winners. [2018. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
    4. ↑ a b hvg.hu: Két fontos díjat is elhoztak a magyar filmesek Montrealból. hvg.hu, 2018. szeptember 4. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
    5. ↑ a b 42nd Montreal World Film Festival Awards. [2018. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
    6. ↑ Köbli Norbert és Szász Attila Örök tél címmel forgat újabb történelmi kalandfilmet
    7. ↑ Magyarok szovjet fogságban – történelmi háttér, emlékezet és kutatás
    8. ↑ a b c Bácskai Balázs: Örök tél: egy zseniális film a magyar történelem legsötétebb korszakáról. 888.hu, 2017. január 31. (Hozzáférés: 2018. február 15.)
    9. ↑ a b c Szabó Bea: Ezek a nők a semmi közepén, a teljes reménytelenségben a túlélésért küzdöttek. hirado.hu, 2017. március 12. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
    10. ↑ a b c d Matalin Dóra: Szenvedni fognak, és a szenvedésük ott lesz a filmen. Index.hu, 2017. február 3. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
    11. ↑ a 2. Ukrán Front parancsnoka, Malinovszkij marsall és a 3. Ukrán Front parancsnoka, Tolbuhin marsall
    12. ↑ Bognár Zalán: MALENKIJ ROBOT avagy a polgári lakosság tömeges elhurcolása Magyarországról szovjetunióbeli kényszermunkára 1944/45-ben, különös tekintettel a németként deportáltakra. Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, 2009. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
    13. ↑ a b Huszár András: Csányi Sándor szovjet munkatáborban lesz fülig szerelmes. Origo.hu, 2017. február 3. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
    14. ↑ a b c Készül az első magyar gulágfilm. Filmhu, 2017. február 7. (Hozzáférés: 2018. február 12.)
    15. ↑ a b c d Benke Attila: Kalandfilm a szovjet munkatáborokról. prae.hu, 2017. február 6. (Hozzáférés: 2018. február 14.)
    16. ↑ MTI: Elindult az Örök tél forgatása. Kultúra.hu, 2017. március 11. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
    17. ↑ a b c d e Huszár András: Majdnem belefagyott a színésznők lába a cipőbe. Origo.hu, 2017. április 9. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
    18. ↑ a b Bakos Csenge M.: Döbrösi Laura az Örök tél forgatásáról: „Patakokban folyt a könnyem”. femcafé.hu, 2018. január 21. (Hozzáférés: 2018. február 14.)
    19. ↑ Véget ért az Örök tél forgatása. Oroktel.hu, 2017. április 14. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
    20. ↑ a b c d e f Tari Tamás: Örök tél - Egy magyar film, amiben benne van a második világháború, a Gulág, Trianon és a kommunizmus. alfahír.hu, 2018. január 30. (Hozzáférés: 2018. február 12.)
    21. ↑ Bácskai Balázs: Gera Marina: nem egy ütés fáj igazán, inkább az, ha nem láthatjuk a szeretteinket. 888.hu, 2018. január 31. (Hozzáférés: 2018. február 15.)
    22. ↑ Bakos Csenge M.: Csányi Sándor meglepő vallomása: Szóba sem állt filmbéli szerelmével. femcafé.hu, 2018. február 3. (Hozzáférés: 2018. február 15.)
    23. ↑ Fantasztikus siker: Gera Marina Nemzetközi Emmy-díjat nyert, origo.hu

    További információk szerkesztés

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Örök_tél&oldid=26927751”