Aszparuh bolgár kán

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 4.

Ez a szócikk az Első Bolgár Birodalom uralkodójáról szól. Más jelentését lásd Aszparuh lapon.

Aszparuh

Bulgária kánja
Uralkodási ideje
668 701
ElődjeKuvrat
UtódjaTervel
Életrajzi adatok
UralkodóházDulo
Született640 körül
Elhunyt701
Dnyeper
ÉdesapjaKuvrat
Testvére(i)
GyermekeiTervel
Ajjar
A Wikimédia Commons tartalmaz Aszparuh témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aszparuh vagy Iszperih (bolgárul: Аспарух, Aszparuh vagy Исперих, Iszperih), (kb. 640701) a VII. század második felében a bolgár-török csapatok vezére volt, és állítólag 680/681-ben ő alapította meg az Első Bolgár Birodalmat. Ő a leghíresebb bolgár-török uralkodó. A neki és utódainak tulajdonított török eredetű kán cím pontossága még mind a mai napig vita tárgyát képezi.

Fiatalkora

szerkesztés

A Bolgár kánok nevei című kézirat állítása szerint Aszparuh a Dulo-klánhoz tartozott, és 61 évig uralkodott. A kronológiai sorrend miatt ez utóbbi adatot mint az uralkodásának hosszát nem lehet elfogadni, de az uralkodó életének hosszát jelölhette. A Moszkov által felállított időrend szerint Aszparuh 668–695 között uralkodhatott. Más kronológiák gyakran említik uralkodásának utolsó éveként 700-at vagy 701-et, de ezt a „Névlista” állításaival nem lehet alátámasztani. A bizánci források szerint Aszparuh annak a Kuvratnak a fiatalabb fia volt, aki a mai Ukrajnában elterülő sztyeppéken megalapította a tágas Nagy-Bulgáriát. Aszparuh a valószínűleg 665-ben meghalt édesapja uralkodása idején szerezhetett jártasságot a politika és az államvezetés kérdéseiben. 665 után Aszparuh elismerte volna bátyja, Batbaján uralkodását, de az állam 668-ban a kazárok támadásai miatt felbomlott, s a két testvér útjai szétváltak, s más-más irányba kerestek népeikkel más, biztonságosabb területeket.

 
Az Első Bolgár Birodalom megalapítása.

Az Első Bolgár Birodalom megalapítása

szerkesztés

Aszparuht 20 000–30 000 bolgár-török követte.[1][2][3] Átkelt a Duna-deltán, s míg Bizánc fővárosát, Konstantinápolyt az arab I. Marván kalifa ostromolta (674–678), ő népével közösen Besszarábia déli, Dobrudzsa északi részén az Ongulnak nevezett területen letelepedett. Mikor véget ért Konstantinápoly arab ostroma, 680-ban IV. Konstantin bizánci császár a bolgár-törökök valamint szláv szövetségeseik ellen vonult, és ellenségeit arra kényszerítette, hogy egy megerősített táborban keressenek maguknak védelmet. Hogy gyengélkedését meg tudják gyógyítani, le kellett mondania a hadsereg vezetői pozíciójáról, ám ez demoralizálta a seregeket, s olyan hírek keltek szárnyra, melyek szerint a császár el is hajózott a katonáktól. Mivel a bizánci sereg egyes részei elkezdték elhagyni a területet, a bolgár-törökök és szövetségeseik áttörték a blokádot, s az ongali csatánál megfutamították ellenségüket. Ezután a Duna-deltától gyorsan megközelítette a Balkán hegyvonulatait.

Uralkodása

szerkesztés

Aszparuh győzelme következtében a bolgár-törökök elfoglalták Moesiát, és egy bizonyos fajta szövetséget kötöttek a környékbeli szláv népekkel. (Ezeket a szlávokat szokták a hét szláv törzsnek nevezni). Amint 681-ben Aszparuh elkezdett átvonulni a hegyeken keresztül a bizánci Trákiába, IV. Konstantin úgy határozott, hogy megállítja veszteségeit, és egy olyan megállapodást kötött, melynek alapján a bolgár-törököknek éves hűbéri pénzt fizet. Ezeket az eseményeket visszatekintve a bolgár állam megalakulásaként és ennek a bizánci elismeréseként lehet értékelni. A későbbi hagyományok szerint Aszparuh alapította Pliszkát és Drăstărt, valamint a Dunától a Fekete-tengerig húzódó bolgár határvédő falak egyikét. Napjaink tudósai megkérdőjelezik, hogy vajon Aszparuh tette-e meg Pliskát Bulgária fővárosává, s azt gondolják, hogy az ország eredeti fővárosa valahol a mai Várna szomszédságában lehetett. Mivel a Bolgár Birodalom első, vagy talán első két évszázada alatt nyilvánvaló a több törzsből álló, tekintélyelvű társadalmi berendezkedés, a bolgár történészek lehetetlennek tartják egy olyan főváros megalapítását, melyet utólag nemzetinek lehet tekinteni. A későbbi hagyományok szerint Aszparuh a kazárokkal a Dunánál vívott csatában vesztette életét. Az egyik, Vaklinov bolgár történész által felállított elmélet szerint az uralkodó sírja Ukrajnában, a Dnyeper-menti Vozneszenka mellett van. A XVII. századi, megkérdőjelezett hitelességű volgai bolgár Dzsagfar tarihi írás szerint Aszparuh Kuvrat fia és örököse, valamint Tervel és Ajjar kánok apja volt.

Emlékét az Antarktisznál lévő Déli-Shetland-szigetekhez tartozó Livingston-szigeten álló Aszparuh-csúcs őrzi.

  • John V. A. Fine, The Early Medieval Balkans, Ann Arbor, 1983.
  • Mosko Moskov, Imennik na bălgarskite hanove (novo tălkuvane), Sofia 1988.
  • Jordan Andreev, Ivan Lazarov, Plamen Pavlov, Koj koj e v srednovekovna Bălgarija, Sofia 1999.
  • Bahši Iman, Džagfar Tarihy, vol. III, Orenburg 1997.
  • Nikephoros Patriarch of Constantinople, Short History, C. Mango, ed., Dumbarton Oaks Texts 10, 1990.
  • The Chronicle of Theophanes Confessor, C. Mango and R. Scott, trans., Oxford University Press, 1997.
  • Васил Н. Златарски, История на българската държава през средните векове, Част I, II изд., Наука и изкуство, София 1970, pp. 176 - 209.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Asparuh of Bulgaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
nem volt
Következő uralkodó:
Tervel