Bulgária uralkodóinak listája

Wikimédia-listaszócikk

Az alábbi táblázat Bulgária uralkodóinak névsorát tartalmazza. A bolgár történelem egyes szakaszaiban másképpen nevezték a balkáni birodalom vezetőjét. A korai időkben, a bolgár állam megszületésének idején az uralkodók a baltavar címet vették fel, amely magyarra fordítva körülbelül azt jelenti, hogy az avarok ura. Később a kán, majd a kagán címet vették fel Bulgária urai.

I. Simeon vette fel a bolgár uralkodók legtovább érvényben maradó címét, a cári címet. Ezt a magas rangot jelző uralkodói címet Szimeon akkor vette fel, amikor 913-ban győzelmet aratott az örök rivális Bizánc felett. A bolgár történelem felosztása alapján a bolgár uralkodók három korban ülhettek trónra. A Római Birodalom bukása után a mai Bulgária területén fennállt Moesia és Trákia területén több nép is átvonult. A hunokat a szlávok követték, akik olyan jelentős számban jelentek meg a félszigeten, hogy a 7. században a Duna folyása mellé érkező ősbolgárok uralma ellenére, megtartották nyelvüket, amelyet a hódítók is átvettek. Az Első Bolgár Birodalom megalakulása a ősbolgár törzsek Balkánba vezetőjével, Aszparuhhal köthető össze. Ő volt az a fejedelem, aki 681-ben elismertette a bizánci császárral a szuverén Bolgár Birodalmat. A birodalom egészen 1018-ig fennmaradt, amikor Bizáncnak sikerült meghódítania a szomszédos államot.

A sorozatos felkelések és lázadások sokáig nem vezettek eredményre az idegen hatalom ellen. Azonban 1185-ben két nemesi származású ifjú, Péter és Iván Aszen állt a fegyveres felkelők élére, akik felszabadították a hajdani birodalom északi részét. Ezzel megvetették a Második Bolgár Birodalom alapjait. A tatárjárást ez a birodalom is elszenvedte, de sokkal komolyabb következményekkel járt az északi szomszéd, Magyarország hódítópolitikája. A magyar hadjáratok anarchiába süllyesztették Bulgáriát, amely az 1393-ban támadó Oszmán Birodalom ellen nem tudta megvédeni magát, és ezzel közel ötszáz évre török fennhatóság alá került.
Csak 1878-ban sikerült megszabadulni a félhold uralmától, és ekkor térhettek vissza Bulgária trónjára az elűzött cárok. A 20. század viharos éveiben nem ingott meg a bolgár trón, de 1946-ban a Szovjetunió támogatta kommunista párt végül elűzte az utolsó cárt a bolgár trónról.

Az első birodalom (603971) szerkesztés

A makedón birodalom (9761018) szerkesztés

Uralkodó
Uralkodott
Bolgár név
Megjegyzések
Komitopuli-ház (9971018, 10401041)
Sámuel
* 958
1014. október 6.
9971014
Самуил (Samuil) Részuralkodó 976 és 997 között.
Gavril Radomir
1015 augusztusa/szeptembere
10141015
Гаврил Радомир Gavril Radomir Sámuel fia.
Iván Vladiszláv
1018 februárja
10151018
Иван Владислав (Ioan Vladiszlav) Sámuel unokaöccse.
II. Preszján
* 996
1061
1018
Пресиян II (Preszjan II) Gavril Radomir fia.
A bizánci seregek 1018-ban legyőzték a bolgár birodalom főseregeit.
Ezután a cárok csak néhány hónapra tudták megszerezni a trónt, amikor a lázadások éppen sikerre vittek.
II. Péter Delján
* 988
1041
10401041
Петър Делян (Petăr Deljan) Gavril Radomir fia.
Alusián
1041
1041
Алусиан Gavril Radomir fia.
Vojiszlavljevics-ház (1072)
III. Péter
1108
1072
Пeтър III (Petăr III)

A Második Bolgár Birodalom (11851393) szerkesztés

Battenbergi-ház (1879–1886) szerkesztés

Bővebben: Battenbergi-ház
Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
I. Sándor
bolgárul: Александър I
Bulgária fejedelme
1857. április 5.

1893. október 23.
(36 évesen)
1879. április 29.
1886. szeptember 7.
Battenbergiek
Sándor hessen–darmstadti herceg és Júlia battenbergi hercegnő fia, Bulgária megválasztott fejedelme
 

Szász–Coburg–Gothai-ház (1887–1946) szerkesztés

Bővebben: Szász–Coburg–Gotha–Koháry-ház
Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
I. Ferdinánd
bolgárul: Фердинанд I
Bulgária fejedelme majd cárja
1861. február 26.

1948. szeptember 10.
(87 évesen)
1887. július 7.
1918. október 3.
Szász–Coburg–
Gotha–Koháryk
Ágost szász–coburg–gothai herceg és Clémentine d’Orléans francia királyi hercegnő fia, az újkori Bulgária első cárja
 
III. Borisz
bolgárul: Борѝс III
Bulgária cárja
1894. január 30.

1943. augusztus 28.
(49 évesen)
1918. október 3.
1943. augusztus 28.
Szász–Coburg–
Gotha–Koháryk
I. Ferdinánd bolgár cár és Mária Lujza Bourbon–parmai hercegnő fia, tisztázatlan körülmények között hunyt el
 
II. Simeon
bolgárul: Симеон II
Bulgária cárja
1937. június 16.
(86 éves)
1943. augusztus 28.
1946. szeptember 15.
Szász–Coburg–
Gotha–Koháryk
III. Borisz bolgár cár és Savoyai Johanna olasz királyi hercegnő fia, 2001 és 2005 között a Bolgár Köztársaság kormányfője
 

A Dulo nemzetség teljes tagjai szerkesztés

  1. Bendegúz (Mundzuk)
  2. Rua (Ruga)
  3. Bleda (Buda)
  4. Atila
  5. Irnik (Ernák)
  6. Bolah
  7. Boarkis királynő
  8. Krumbat
  9. Askal
  10. Gostun
  11. Kubrat (Kuvrát)
  12. Batbaján
  13. Asparuh
  14. Tervel
  15. Sevar

[1] Archiválva 2020. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek szerkesztés


Források szerkesztés

  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  
  • (A középkori részhez) Európa ezer éve: A középkor. Szerkesztette Klaniczay Gábor, Osiris Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963-389-821-8 és ISBN 963-389-819-6 Ö, II. kötet, 519-520. oldal
  • http://sitemaker.umich.edu/mladjov/files/bulgarian_rulers.pdf

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés