Csillag Teréz

(1862–1925) magyar színésznő

Csillag Teréz, eredetileg Stern Rebeka Szidónia (Dunaadony, 1859. augusztus 17.[3]Budapest, 1925. július 9.)[4] színésznő.

Csillag Teréz
SzületettStern Rebeka Szidónia
1862. augusztus 17.[1][2]
Adony
Elhunyt1925. július 9. (62 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínészeti Tanoda (–1879)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Színészi pályafutása
Aktív évek1879 – 1925
Tevékenységszínész

A Wikimédia Commons tartalmaz Csillag Teréz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

 
Fiatalkorában
 
Fenyvesi Emil mint Ocskay László és Csillag Teréz mint Tisza Ilona Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros című történelmi színművében (1901)

Stern Hermann és Wimmer Johanna (Hani) leányaként született. 1875-től a Színészeti Tanoda hallgatója volt,[5] 1879-ben szerzett oklevelet és közvetlenül innen került be a Nemzeti Színház társulatába, ahol főleg népszínművekben aratott sikereket. 1883. június 29-én a Deák téri evangélikus templomban férjhez ment Grill Richárd udvari könyvkereskedő és tartalékos hadnagyhoz.[6][7] Esküvői tanúja Paulay Ede volt, a Nemzeti Színház drámai igazgatója, a párt pedig Győry Vilmos lelkész adta össze.[8] E házasságból két leánygyermek született. Csillag Teréz Keglevich intendánssal való ellentéte miatt 1898-tól 1901-ig a Vígszínház társulatához került, de utána ismét, nyugdíjazásáig a Nemzeti Színháznál volt. Sokan, többek közt Csiky Gergely is írtak részére darabokat. 1901-ben a Színiakadémia tanára lett, s 1925-ig tanított is. Nagy sikereket ért el az új színésznemzedék nevelése terén, tanítványai imádták. 1909-ben örökös tag címet kapott. Szerepköre a naiva volt, majd Shakespeare, Molière vígjátékaiban a fiatal női szerepeket is játszotta. Komikus szerepekben is kipróbálta magát. 1925-ben nehéz betegség támadta meg. Súlyos operációnak kellett alávetnie magát, amelyet a szíve nem bírt el. Temetése nagy pompával a Nemzeti Színház épületéből történt. Virágokkal borították koporsóját és az egész ország osztatlan részvéte mellett kísérték ki a Fiumei úti köztemetőbe, ahol a város díszsírhelyet ajánlott fel a színművésznő földi hamvai számára. A sírnál megható búcsúztatót mondtak: dr. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, Nagy Adorján, Góth Sándor és Almássy Endre, pályatársai.

Schöpflin Aladár a következőket írta róla: "Az a fajta művésznő volt, aki nem színészi eszközeinek nagyvonalúságával, stílusának kidolgozottságával, a művészet öntudatos fogásaival dolgozott, hanem emberi lényének szeretetreméltóságát és báját vitte a színpadra és ott is tulajdonképpen csak azt folytatta, amit az életben csinált. Ő volt a született naiva fiatal korában, mert naivul, ösztönből játszott. Ezt a természetét átvitte öregkorába is: azokat az idős asszonyokat tudta igazán jól színészileg kidolgozni, akik öreg korukban is megőriznek mennél többet a fiatalkor üdeségéből és naivak tudnak maradni. A szenvedély, a tragikus hang nem volt meg regiszterében, lényénél fogva vígjátéki színésznő volt, de a maga nemében legjobb, akit magyar színpadon láttunk. Francia darabokban finom, előkelő szalonhölgy, magyar darabokban tűzről pattant vidéki magyar úrilány és menyecske - ezek voltak legnagyobb sikerei."

 
Csillag Teréz sírja Budapesten. Kerepesi temető: 39-1-7.

Színpadi szerepei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 11.)
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. Születése bejegyezve az adonyi izr. egyházközség anyakönyvében 2/1859. folyószám alatt.
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1589/1925. folyószáma alatt.
  5. Archivált másolat. [2018. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
  6. Corvina, 1883. június 30.
  7. Budapesti Hírlap, 1883. június 30.
  8. A Deák téri ev. egyházközség magyar házassági anyakönyve, 43/1883. folyószám.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés