Feketegyarmat
Feketegyarmat (románul Iermata Neagră) falu Romániában, Arad megyében, Kisjenőtől északnyugatra, a Fekete-Körös mellett, Ant és Nagyzerind közt, a román-magyar határ közelében.
| Feketegyarmat (Iermata Neagră) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Nagyzerind |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyzerind |
| Irányítószám | 317421 |
| SIRUTA-kód | 12867 |
| Népesség | |
| Népesség | 492 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 449 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90–95 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 38′ 14″, k. h. 21° 29′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 14″, k. h. 21° 29′ 57″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feketegyarmat témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredete szerkesztés
Nevének első tagja az itt elfolyó Fekete-Körösre utal, utótagja az ómagyar Gyarmat törzsnévből keletkezett.
Története szerkesztés
Feketegyarmat Árpád-kori település. Nevét 1241-ben a tatárjárás idején Rogerius kanonok említette meg először Garmad néven Siralmas énekében, melyben a tatárok itteni pusztításait is megénekelte a tatár Kádán kán serege elől Váradról Csanádra menekülésekor.
1332-ben Gaumandnak, 1334-ben Gormatnak, 1335-ben Garmathnak írták.
A környék a fennmaradt oklevelek adataiból következtethetően az ősi magyar vallás és hitvilág egyik fontos központja lehetett. Erre enged következtetni az is, hogy itt a közelben volt Vata és Ajtony nemzetségi szállásközpontja is.
Márki Sándor erről így írt Arad vármegye monográfiája című művében: „Igricek, hegedősök laktak a mai Aradvármegye északi részén, a Fekete-Körösbe ömlő Tőz vidékén is. Igricverse (Igrechwerse) nevű földet hallunk emlegetni még 1429-ben is ezen a tájon...”
1561-ben Kis-Gyarmat, 1808-ban Gyarmath (Fekete) néven fordult elő neve. 1851-ben nagy árvizekről írtak a Fekete-Körös vidékén, és a feljegyzések szerint ekkor határa 8143 hold, lakosainak száma pedig 1321 fő, valamennyi református. Birtokosául pedig István főherceget írták.
1888-ban Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. 1920-ban határfalunak írták. 1974-ben Zerind (Nagyzerind) község faluja volt.
Nevezetességek szerkesztés
- Református temploma helyén a 13. századig óromán stílusú templom állt, mely a tatárjárás alatt megrongálódott, és később új épült helyette. 1862-ben a templomban végzett belső felújításokkor középkori freskók kerültek napvilágra, melyek egy része a figyelmetlen felújítási munkálatokkor elpusztult.
- A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források szerkesztés
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Györffy György: Aradvármegye
- Márki Sándor: Arad vármegye monográfiája
- Honismeret
- Magyar Országos Levéltár: Dl. 12086.
- Diaszpora Alapítvány [1] Archiválva 2018. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
.svg){kind=small}