Wikipédia

Grétsy László

(1932–2024) magyar nyelvész, főiskolai tanár, szakíró

Grétsy László (Budapest, 1932. február 13. – Budapest, 2024. január 21.) magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség, a nyelvművelés kiemelkedő alakja.

Grétsy László
1975-ben
1975-ben
Született1932. február 13.
Budapest
Elhunyt2024. január 21. (91 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamagyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós műsorvezető
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1954)
KitüntetéseiSZOT-díj (1976)
Kiváló népművelő (1981)
Apáczai Csere János-díj (1992)
MSZOSZ-díj (1993)
Prima díj (2004)
Magyar Örökség díj (2007)
Prima Primissima díj (2012)
SírhelyeFarkasréti temető[4]
Írói pályafutása
Fontosabb műveiMai magyar nyelvünk (1976)
Nyelvművelő kézikönyv I–II. (1985)
Álljunk meg egy szóra! (1991)
Nyelvművelő kéziszótár (2005)
A Wikimédia Commons tartalmaz Grétsy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányai szerkesztés

1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakára, ahol 1954-ben diplomázott. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet.

Tudományos pályafutása szerkesztés

Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit.

1987-ben távozott az Akadémiától, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta.[5] 2013 óta a szövetség tiszteletbeli elnöke.[6]

1998-ban vonult nyugalomba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt.

Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja (2022. február 1-ig)[7][8] és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.

Televíziós pályafutása szerkesztés

Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt, amelyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el.[9] A nyelvművelő tévésorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Balázs Gézával is volt közös műsora, de több saját műsort is vezetett.

Családja szerkesztés

1957-ben között házasságot Jajczay Judittal, aki 2003-ban elhunyt. Négy gyermekük született: Andrea, Gabriella, Zsombor (1969–2011)[10] és Klaudia.[11]

Díjai, elismerései szerkesztés

Főbb művei szerkesztés

  • A szóhasadás. Egy kevéssé számba vett szóalkotásmód típusai és szerepe irodalmi és köznyelvünk fejlődésében; Akadémiai, Bp., 1962
  • Szaknyelvi kalauz (1964)
  • Anyanyelvünk játékai (1974) Gondolat Könyvkiadó
  • Mai magyar nyelvünk (szerk., 1976)
  • Hivatalos nyelvünk kézikönyve (társszerző, 1976)
  • Nyelvművelő kézikönyv I–II. (Kovalovszky Miklóssal, 1985)
  • Nyelvészet és tömegkommunikáció (1985)
  • Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991)
  • Anyanyelvi őrjárat (1999)
  • A mi nyelvünk (2000), Tinta Könyvkiadó[13]
  • Szójátékos anyanyelvünk (Balázs Gézával, 2001)
  • Új anyanyelvi őrjárat (2002)
  • Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005), Tinta Könyvkiadó[14]
  • Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről (2009), Tinta Könyvkiadó[15]
  • A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei (2011), Tinta Könyvkiadó[16]
  • Nyelvi játékaink nagykönyve (2012), Tinta Könyvkiadó[17]
  • Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. Egy pályázat legjobb darabjai; vál., szerk. Balázs Géza és Grétsy László; Anyanyelvápolók Szövetsége–Tinta, Bp., 2013[18]
  • Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (2014), Tinta Könyvkiadó[19]
  • Anyanyelvünk tájain; Tinta, Bp., 2016 (Az ékesszólás kiskönyvtára)
  • A magyar nyelvről. Klasszikus íróink és költőink anyanyelvünkről (2018), szerk. Grétsy László, Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó[20]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Meghalt Grétsy László, 2024. január 22.
  2. ↑ https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/gretsy-laszlo-halala/2nr7z0t?sl_ps=d_1
  3. ↑ BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár
  4. ↑ Február 23-án búcsúztatják Grétsy Lászlót a Farkasréti temetőben (magyar nyelven). XXI. század Média Kft.
  5. ↑ az Anyanyelvápolók Szövetségének tisztségviselői
  6. ↑ X. tisztújító közgyűlés
  7. ↑ Inkei Bence: Grétsy Lászlót alig két héttel a 90. születésnapja előtt távolították el a nyelvművelő folyóirat szerkesztőbizottságából. 24.hu. 2022. február 13.
  8. ↑ [1] HVG
  9. ↑ Álljunk meg egy szóra! (1997) YouTube (10:10)
  10. ↑ Elhunyt Grétsy Zsombor (Nyest.hu)
  11. ↑ Biográf Ki kicsoda 2004. Poligráf Kiadó. Budapest, 2003. 1. kötet 593. o. ISBN 963 86345 1 0
  12. ↑ Online műsorban adták át a közmédia legrangosabb díjait. Híradó.hu (2020. december 16.) (Hozzáférés: 2020. december 16.)
  13. ↑ A mi nyelvünk
  14. ↑ Nyelvművelő kéziszótár
  15. ↑ Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről
  16. ↑ A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei
  17. ↑ Nyelvi játékaink nagykönyve
  18. ↑ Tinta Könyvkiadó – Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai (Balázs Géza, Grétsy László). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  19. ↑ Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa
  20. ↑ Tinta Könyvkiadó – A magyar nyelvről (Grétsy László , Kiss Gábor). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára; szerk. Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám; Tinta, Bp., 2002
  • Grétsy 80. Köszöntő könyv Grétsy László születésnapjára; vál. tanulmányait összegyűjt. Balázs Géza et al.; Anyanyelvápolók Szövetsége, Bp., 2012
  • A nyelvész – emberközelből. Grétsy László beszélgetőtársa Erdélyi Erzsébet; Tinta, Bp., 2022

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Grétsy_László&oldid=26815018”