Hégen

Hégen (románul: Brădeni, 1964-ig Hendorf, németül: Henndorf, szászul Händerf) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Hégen (Brădeni)
A hégeni szász erődtemplom
Hégen címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Hégen
Rang	községközpont
Irányítószám	557060
Körzethívószám	0269
SIRUTA-kód	144385
Népesség
Népesség	860 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	21 (2011)
Népsűrűség	10,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	482 m
Terület	80,6 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 47″, k. h. 24° 49′ 45″46.079722222222, 24.829166666667
Hégen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hégen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Segesvártól 21 km-re délre, a Hortobágy folyó jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Az ófelnémet Hagino személynévből való. Első említésekor, 1297-ben terra Heen, 1349-ben Hegun, 1353-ban Hendorff, 1353-ban Hegny, 1733-ban Hégen néven szerepelt. Mai román nevét a mellette található fenyőerdőről kapta (brad 'fenyő').

Története

A 13. században települt szász lakossággal. Temploma a 14–15. században búcsújáróhely volt. 1427-ben országos vásár tartására nyert jogot. 1488-ban 59 gazda, négy pásztor és egy iskolamester lakta. A 16. században háromszor is porig égett, lakossága 1488-ra mégis 185 családra nőtt, ezzel Segesvárszék negyedik legnépesebb települése volt. Mivel a Segesvár és Fogaras közötti úton feküdt, sokat szenvedett a hadak átvonulásától. Amikor 1658-ban a török hadak felgyújtották a falut, a lakosok a templomerődben találtak menedéket. 1711-ben már tizenegy román család is lakta. Ácsai a 19. században messze földön híresek voltak. 1876-ban csatolták az akkor létrehozott Nagy-Küküllő vármegyéhez. 1897-ben kisközségből nagyközséggé alakult. 1946-ban a szárazság miatt települtek ide szegény magyar gazdasági cselédek Vámosgálfalváról, Haranglábról és Szászcsávásról. A kivándorolt szászok 1982-ben alapították meg a németországi hégeniek szövetségét.

1910-ben 1039 lakosa közül 474 volt német, 292 román, 240 cigány és 33 magyar anyanyelvű; 530 ortodox, 469 evangélikus és 29 református vallású.

2002-ben 785 lakosából 407 vallotta magát román, 346 cigány, 27 magyar és 5 német nemzetiségűnek; 735 ortodox, 21 református, 13 pünkösdista, 6 evangélikus és 6 adventista vallásúnak.

Nevezetességek

• 14–15. századi gótikus evangélikus erődtemploma védőfalát eredetileg négy saroktorony erősítette, melyek közül három ma is áll. A hajó ablakait a 18. században megnagyobbították és egyenes záródásúvá alakították. A festett kazettás karzat 18–19. századi. A szentélyben, az orgona mellett 15. századi szentségfülke található. Belseje 1776 és 1851 között háromszor töltődött föl iszappal, ezért padlóját megemelték. A bal oldali padok alatt egy csapóajtóval lezárt kút nyílik. A templom két védőemeletén őrzött, 16-19. századi, festett és festetlen ládákat 2002-től német- és magyarországi szakemberek restaurálták Segesvárott. Ugyancsak a védőemeleten maradtak meg a sorszámozott élelmiszer-tároló kampók. Ezek mellett megmaradt 118 gabonatároló hombár, amelyek nagy részét a segesvári hegyitemplomban állították ki restaurálás után. Körülötte a talajszint az áradások miatt három méterrel emelkedett meg 1500 óta. Egyik harangját a 13–14. században öntötték.
• A falu közvetlen közelében három víztározó, melyeket halastóként is használnak.

Híres emberek

• Itt született 1904-ben Remus Răduleț mérnök.
• Itt született 1910-ben Ilarion Cocișiu zeneszerző, népzenekutató.

Hivatkozások

• Történeti összefoglaló a faluról (németül)
• A szász faluközösség honlapja (németül)
• Kovács Petronella: Beszámoló a Magyar Képzőművészeti Egyetem fa-bútorrestaurátor hallgatóinak Erdélyben végzett munkáiról. Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 5. 2006
• A hégeni ortodox egyházközség honlapja (románul)

Fényképek

• 
• 
• 
  A volt vasútállomás
• 
  Községháza
• 
• 
  Ortodox templom