Kamza alközség

albániai alközség Tirana megyében

Kamza alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia középső részén, Tirana közvetlen északnyugati szomszédságában, a főváros elővárosi övezetének része. Tirana megyén(wd) belül Kamza község része. Székhelye Kamza, további települései Bathorja, Bulçesh, Frutikultura, Laknas, Valias és Zall-Mëner.[1] A 2011-es népszámlálás alapján a Tiranával mára összeépült alközség népessége 66 841 fő,[2] ezzel Albánia hatodik legnépesebb városkörnyéke. Kamza a felsőfokú mezőgazdasági képzés albániai központja, Valiasnál pedig a közép-albániai szénvidék egyik legjelentősebb lignitkészlete található.

Kamza alközség
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeTirana
KözségKamza
Népesség
Teljes népességismeretlen
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Kamza alközség a Lezha–Tiranai-síkság kistája, a Tiranai-sík(wd) északnyugati részén, a Tërkuza(wd) és a Tirana(wd) folyók közén fekszik.[3] Áthalad rajta a Tiranát Shkodrán keresztül Han i Hotittal(wd) összekötő SH1-es jelű főút.[4]

Története és nevezetességei szerkesztés

Laknas falu területéről a 20. század elején Carl Patsch(wd) osztrák régész írta le egy római kori épület romjait, amelyet éremlelete alapján az i. e. 2. századra datáltak, Valias határában pedig egy i. sz. 1–2. századi sírkő került elő.[5]

A vízjárta, ritkán lakott terület legfontosabb települése Kamza volt, amelyet 1431-ben említették először a források, és a 18. századig többször elpusztult. 1830 körül a Toptani család(wd) birtoka lett a terület, akik megkezdték a vidék betelepítését, 1882-ben pedig helyőrséget is létesítettek Kamzában.[6]

1922. március 8-án Valiasnál került sor a kormány ellen lázadó gerillaparancsnok, Elez Isufi és a kormánycsapatok közötti fegyveres összetűzésre, amelynek során a kormányerők vezetője, Meleq Frashëri életét vesztette.[7] Parashqevi Qiriazi(wd) először 1922-ben nyitotta meg leányiskoláját Kamzában, amely rövid működés után bezárt, de 1927-ben újranyitották és 1933-ig biztosított képzést az albán lányoknak.[8] 1951-ben az egykori iskola épületeiben kezdte meg működését a Mezőgazdasági Főiskola, amely ma Tiranai Mezőgazdasági Egyetem(wd) néven működik és kampusza itt található.[9] Az agrárképzéssel párhuzamosan a 20. század második felében Kamzában megszervezték a Vörös Csillag (Ylli i Kuq) mintagazdaságot, amely a főváros lakosságát látta el mezőgazdasági terményekkel,[10] Valiasnál pedig az 1970-es években nyitották meg az ország akkor legkorszerűbb, fagyasztásos aknamélyítéssel művelt lignitbányáját.[11]

Az 1991-es rendszerváltás idején a terület falvai Tirana agglomerációs települései közé tartoztak. Ezt követően azonban megindult a vidéki lakosság nagy arányú migrációja a főváros felé, és 2011-re a Tiranával összeépült alközség lakossága ötszörösére duzzadva elérte a 66 ezer főt.[12]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Tiranë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3.  Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  ; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  4. Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. Bakiu 2014 :28–29.
  6. Kamza 2011 .
  7. Pearson 2004 :190.
  8. Elsie 2013 :379.; Bakiu 2014 :223.
  9. Nagel 1989 :131.; Jacques 2009 :589.; Elsie 2010 :125.
  10. Kamza 2011 .
  11. Pécsi 1975 :501.; Nagel 1989 :132.; Pasha 2006 :9.; Sheme & Mara 2017 :99., 124.
  12. Elsie 2010 :443.; Kamza 2011 ; Waal 2014 :177.

Források szerkesztés

  • Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Kamza 2011: Historiku i qytetit (’A város története’). Bashkia Kamëz (2019. május 26.)
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 26.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pécsi 1975: Pécsi Kálmán et al: Az európai szocialista országok gazdasága. Budapest: Kossuth. 1975. = Korszerű Társadalmi Ismeretek Könyvtára, ISBN 963090408x  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631