Losonc–Kalonda–Nagykürtös-vasútvonal

vasútvonal

A Losonc–Kalonda–Nagykürtös vasútvonal egy egyvágányú, villamosítatlan vasútvonal Szlovákia déli részén. Menetrendi száma 161-es. Korridorvasút, azaz Magyarország területén keresztül biztosít vasúti összeköttetést a szlovákiai Nagykürtös (Veľký Krtíš) és Losonc (Lučenec) között, Ipolytarnóc és Nógrádszakál között a MÁV Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalának egy szakaszát használva, passage (nem péage) jog keretében. Nagykürtösre ma már csak tehervonatok közlekednek, a személyszállítás a szlovákiai vonalszakaszokon megszűnt. A személyvonatok a LosoncKalonda szakaszon sem járnak.[4]

Losonc–Kalonda–Nagykürtös-
vasútvonal
Különvonat Kalondában, 2015-ös éven
Különvonat Kalondában, 2015-ös éven
Vonalszám:161
Vonal:161
Hossz:41 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:nincs ~
Üzemeltető:
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Losonc–Kalonda–Nagykürtös-vasútvonal témájú médiaállományokat.
0,0 Losonc
elágazás Kassa és Újantalvölgy felé
4,3 Miksi[1]
7,0 Rapp[2]
Kalonda[3]  Szlovákia
11,6 Magyar-szlovák államhatár
12,9 Ipolytarnóc  Magyarország
16,1 Litke
21,0 Ráróspuszta
25,4 Nógrádszakál
27,8 78  Magyarország
Magyar-szlovák államhatár, Ipoly
29,0 Bussa  Szlovákia
33,9 Kishalom
41,0 Nagykürtös

Története szerkesztés

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a vasútvonalak sugaras szerkezetben épültek meg: minden vonal Budapest felé tartott, így viszonylag kevés volt a kelet-nyugati irányú keresztkapcsolat. Losonc városa is Budapest felől kapta meg kapcsolatát, onnan építették tovább Fülek felé 1871. június 18-án. 1896. szeptember 15-én Losonc és Balassagyarmat között is megépült a vasút.

A nagykürtösi szakasz története 1946-ban kezdődött, amikor a csehszlovák vasút új kelet-nyugati kapcsolatot szeretett volna kiépíteni. Az első elképzelés egy Losonc-Kékkő-Hontnémeti közti vasút volt, leágazással Kékkőtől Tótpelsőc felé. A második terv egy Ipoly-menti vasút lett volna: Losonc-Bussa-Tótgyarmat-Ipolyság útvonalon, a nyugati fele Csata felé, a keleti fele Kassa felé adott volna kapcsolatot. A terveket a szénszállítás indokolta Zólyom és a nemeskosztolányi erőmű felé. A magas építési költségek miatt végül egy harmadik megoldás került terítékre: egy megállapodás a MÁV-val, melynek keretén belül egy Kishalomról induló szakaszt építenének Bussáig majd át a magyar határon Nógrádszakálig, ahol már adott volt a határátmenet Ipolytarnócról Losonc felé. Az államközi szerződések megkötése után 1951. szeptember 12-én indulhatott meg a forgalom. 1978. február 28-án Kishalom és Nagykürtös között is megépült a pálya.

1992-ben Bussa és Nagykürtös között megszűnt a személyforgalom, kihasználatlanság miatt, majd 2003-ban a Losonc-Kalonda szakaszon is.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Miksi megállóhely (Zastávka Mikušovce) – Vlaky.net (szlovákul)
  2. Rapp állomás – Vasutallomasok.hu
  3. Kalonda – Vasutallomasok.hu
  4. Losonc–Kalonda – Vlaky.net (szlovákul)
A Wikimédia Commons tartalmaz Losonc–Kalonda–Nagykürtös-vasútvonal témájú médiaállományokat.