Tótgyarmat
Tótgyarmat[2] (szlovákul: Slovenské Ďarmoty) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 1920 előtt Balassagyarmat része volt.
Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty) | |
Tótgyarmat látképe nyugat felől | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Nagykürtösi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1919 |
Polgármester | Denisa Árvayová |
Irányítószám | 991 07 |
Körzethívószám | 047 |
Forgalmi rendszám | VK |
Testvérvárosok | Lista |
Népesség | |
Teljes népesség | 520 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 56 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 148 m |
Terület | 10,04 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 05′ 30″, k. h. 19° 17′ 30″48.091667°N 19.291667°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 30″, k. h. 19° 17′ 30″48.091667°N 19.291667°E | |
Tótgyarmat weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótgyarmat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésNagykürtöstől 18 km-re délre, a magyar határ mellett, az Ipoly jobb partján, Balassagyarmattal szemközt található.
Története
szerkesztésTótgyarmat Balassagyarmatnak a trianoni békeszerződés után a határ szlovák oldalán maradt része, ezért a település korábbi története megegyezik a város történetével. A falu területe 1918 előtt Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.
Az önálló Tótgyarmat tehát csak 1920-ban keletkezett úgy, hogy mivel az új határt az Ipoly folyó középvonalán húzták meg, a határ Balassagyarmat területét átvágta (hasonlóan Komáromhoz vagy Nagylakhoz). A városnak az Ipolytól északra fekvő területei: az Újtelep, a város szőlőhegyei, valamint az itt álló tégla és cserépgyár Csehszlovákiához kerültek. A mai falu első lakói szőlőtermesztők voltak, akik a magyaroktól megvásárolták a pincéket és hozzá tartozó szőlőket. Őket a magyarok egyszerűen csak pincéseknek nevezték. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt, a második világháború után viszont visszakerült Csehszlovákiához.
Termelőszövetkezetét 1949-ben alapították, 1964-ben állami tulajdonba került. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak és a helyi tégla és betonelemgyárban dolgoztak. 1993-ig volt Csehszlovákia része, majd annak szétszakadása óta Szlovákiához tartozik. 2007-ig közúti határátkelő volt Magyarország (Balassagyarmat) felé. Magyarország és Szlovákia schengeni övezethez való csatlakozásával viszont megszűnt a határellenőrzés.
Népessége
szerkesztés2001-ben 574 lakosából 454 szlovák és 110 magyar.
2011-ben 565 lakosából 407 szlovák, 76 magyar és 39 roma.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1935-ben Stanislav Šiška szlovák régész.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Imre herceg tiszteletére szentelt modern, római katolikus temploma 1991 és 1993 között épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Szlovákiai nevek. A 78. ülés döntései pp. 3. Földrajzinév-bizottság, 2011. december 13. (Hozzáférés: 2021. május 13.)