Wikipédia

Pólya Jakab

(1844–1897) magyar ügyvéd, egyetemi tanár

Pólya Jakab (Pollák Jakab) (Békésszentandrás, 1844. október 22. – Budapest, 1897. július 30.[3]) államtudományi doktor, ügyvéd, egyetemi magántanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pólya György matematikus és fizikus édesapja.

Pólya Jakab
SzületettPollák Jakab
1844. október 22.
Békésszentandrás
Elhunyt1897. július 30. (52 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Gyermekei
Foglalkozásaállamtudományi doktor,
ügyvéd,
egyetemi magántanár,
akadémikus
SírhelyeFarkasréti temető (Hv15-9-31)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Atyja Pollák Mózes szatócs volt, anyja Deutsch Anna. 1854-ben a szarvasi evangélikus gimnáziumba ment tanulni. A harmadik osztályba Nagykőrösön iratkozott be, ahol nagyszülei éltek. Arany Jánost csak egy évig hallgatta a hatodik osztályban, de Szilágyi Sándornak több évig is tanítványa volt. 7-8. osztályos korában saját szorgalmából elsajátította a francia nyelvet. 1863-ban végezte el a gimnáziumot, ekkor Pestre ment és orvostanhallgatónak iratkozott be. A tanév végét azonban nem várta be és a jogi karra lépett át. A nemzetgazdaságot és pénzügytant Karvasy Ágostontól, a statisztikát Konek Sándortól hallgatta. Kautz Gyulától a nemzetgazdasági eszmék fejlődését, Matlekovits Sándortól Schultze-Delitzsch szövetkezeti rendszerét és a szocializmus és kommunizmus ismertetését. Leckeadásból tartotta fönn magát, sőt szegénysorsú szüleit is segélyezte.

Befejezve egyetemi tanulmányait Eleöd Józsa budapesti ügyvéd irodájában helyezkedett el. Munkájával kisebb vagyont szerzett és 1873-ban megnősült. Azonban nyomban szerencsétlenség érte, mert azon évben a nagy pénzügyi válság alatt a kereskedő, akire vagyonát bízta, megbukott és Pólyának nemcsak saját vagyona veszett oda, hanem felesége hozománya is. Szépen indult ügyvédi praxisa is lassanként elapadt. 1883-ban végképp búcsút mondott az ügyvédségnek és a trieszti általános biztosító társaság kötelékébe lépett, ahol 1000 forint évi fizetéssel alkalmazták.

1882-ben Pollák családi nevét Pólyára változtatta. 1886-ban a trieszti biztosító-társaságnak jogtanácsosa, 1887-ben az államtudományok doktora és 1890-ben a budapesti egyetemen a mezőgazdasági politika magántanára lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1893. május 4-én választotta levelező tagjai sorába. A Magyar Tudományos Akadémián 1898. november 24-én Vargha Gyula tartott fölötte emlékbeszédet.

Írásai szerkesztés

Cikkei a Nemzetgazdasági Szemlében (1882. Magyarország államadósságai, Országos közszükségleti pénztár, 1883. A szegényügy, Gróf Széchenyi István minimum javaslata és annak irodalma, Az uj ír földbirtok-törvény, 1885. A mezőgazdasági válság, Haladás és inség, Társadalmi kérdések, A nemzetközi gazdakongressus, 1886. Talajjavítási bank, Valuta és gazdasági válság, 1887. A földbirtok tulajdona, A deficit, 1888. A kis és nagy birtok, A londoni czukoradó-értekezlet, 1889. Az öröklési jog társadalmi és gazdasági szempontból, A valuta-kérdés fejlődése a jelen században, 1890. Egyenes adóink fejlődése, 1891. A mezőgazdasági hitelszövetkezetek, 1892. A biztosítási vállalatok, 1893. Egyenes adóink reformja, 1894-95. Az egyenes adók reformja, A magyar szövetkezeti ügy, A társadalmi kérdés, A német vámegylet, Az ezredévi közgazdasági irodalom, A magán biztosítási vállalatok, Az Egyesült Államok 1890. évi censusának főbb eredményei, 1897. Ausztria vámpolitikája, Külkereskedelmi politika és könyvism.); a Budapesti Szemlében (1883. A parasztbirtok és az ujabb német törvényhozás, 1888. A védvámok, 1889. A mezőgazdaság szabályozása); a Köztelekben (1891-92. Valutaügyről cikksorozat, 1892. Hazánk mezőgazdaságának fejlődése századunk második felében, 1893. Hazánk birtok-statisztikája, Párhuzam az 1867. és 1885. évi adatok közt); a Szövetkezésben (1894. Az angol szövetkezetek, A franczia szövetkezetek); a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében. (1893-95. Az egyenes adók reformja, Az egyenes adó-enqete irományairól, A társadalmi kérdések, 1897. Külkereskedelmi politika, Ausztria vámpolitikája, XX. A német vámegylet, A kereskedelem, pénz- és hitelügy a kiállításon); a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében (1894. A magyar birtok- és örökjog fejlődése, 1895. Gazdasági viszonyaink a XVIII. század első felében); a Magyar Nemzetgazdában is sok cikke jelent meg; írt még a Magyar Földbe, Nemzetbe.

Munkái szerkesztés

  • Raiffeisen-féle kölcsön-pénztár. Bpest, 1883. (Különny. a Nemzetg. Szemléből).
  • Az ujabb agrár mozgalom és irodalom hazánkban. Uo. 1884. (Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből).
  • Raiffeisen F. W., A hitelszövetkezetek mint eszközök a falusi népesség bajainak elhárítására. Ford. Uo. 1885.
  • Agrár politikai tanulmányok. Minimum. Homestead. Örökösödési jog. Uo. 1886. (A m. tudom. akadémia segélyével).
  • A szövetkezetek előnyei. Jó tanácsok a magyar nép számára. Uo. 1888. (3. kiadás. Uo. 1892. Népiratkák).
  • A gazdasági válság. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írt és a pesti hazai első takarékpénztár által alapított 2000 forintos Fáy-díjjal jutalmazott pályamű. Uo. 1890. (Ism. Nemzetg. Szemle).
  • Az Egyesült-Államok valutája. Uo. 1890. (Első magyar általános biztosító-társaság díja).
  • A pesti magyar kereskedelmi bank keletkezésének és ötvenéves fennállásának története. 1841-92. Uo. 1892. (Ism. Nemzetg. Szemle).
  • Smith Ádám, Vizsgálódás a nemzeti vagyonosság természetéről és okairól. Ford. Enyedi Lukácscsal együtt. Uo. 1892. (Nemzetg. Irók Tára IV. Ism. Nemzetgazd. Szemle).
  • A biztosítási vállalatok. Uo. 1892. (Dóra-díjjal jutalmazott munka).
  • A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és ötven éves fennállásának története, 1841-1892. Bp., 1892
  • Községi hitelszövetkezetek feladata, vezetése és működése. Uo. 1893.
  • A nemzetgazdaságtan ujabb elmélete. Irta Sismondi János, ford. Enyedi Lukáccsal együtt. Uo. 1894. Két kötet. (Ism. Közig. és Közgazd. Szemle).
  • A budapesti bankok története az 1867-1894. években. A Magyar Tudományos Akadémia által a Beck Miksa-díjjal koszorúzott pályamű. Uo. 1895. (Ism. Közgazdasági Szemle).
  • A szabadalmazott pesti polgári kereskedelmi testület és a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok története. Uo. 1896.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pólya_Jakab&oldid=26759316”