Pürkerec
Pürkerec a hétfalusi csángók egyik települése Romániában, Brassó megyében.
| Pürkerec (Purcăreni) | |
 | |
| Pürkerec és a Bodzafordulói-hegyek | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Tatrang |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tatrang község |
| Irányítószám | 507222 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| SIRUTA-kód | 42030 |
| Népesség | |
| Népesség | 1341 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 489 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pürkerec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Brassótól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, Zajzon és Tatrang közt fekvő település.
Története szerkesztés
Pürkerec 1450 körül említi először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett Tatrangnak és Zajzonnak is. 1500-ban Purkeretz, 1504-ben Bwrkerecz, 1625-ben Pulkeretz, 1760-ban Pürkeretz néven írták.
1513-ban egy oklevél már említette Mária Magdolna névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll. 1767-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg. 1794-ben Toronygomb krónikát írt Krizbai Deák András pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926).
1808-ban Purkerecz, 1861-ben Purkerécz-nek írták.
1888-ban Pürkerecz Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott. 1891-ben 2036 magyar és román lakosa volt. 1910-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek szerkesztés
Hiedelmek, babonák, népszokások szerkesztés
Termésvarázslás szerkesztés
Pürkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett terményvarázslás, mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt. A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.
A termésvarázslás célja elsősorban az időjárás befolyásolása volt, de ezzel egyidőben hatni kívántak közvetlenül a termés mennyiségére, minőségére is. A terményvarázslással igyekeztek elhárítani az állatok által közvetlenül okozott károkat és a rontás eredményének tartott bajokat.
A termésvarázslás módjai:
- Anyatejjel öntötték le a vetőmagot, hogy bőséges termés legyen
- Terhes asszony ingén eresztették át a gabonát.
- A vetés kezdetekor egy-egy marék magot hajítottak a hátuk mögé imádkozás közben; a verebeknek, tolvajoknak, szegényeknek.
- A szomszéd földjébe dugott néhány szem gabona fölött pedig azt mondták: "Verebek, madarak, ezt egyétek meg!"
- A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen.
Borica-tánc szerkesztés
Ez a Brassó környéki hétfalusi csángók máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.
A Borica kifejezetten a férfiak tánca. A táncot színes szalagokkal díszített boricatáncosok járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett csákány vagy lapocka egészíti ki felszerelésüket.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1882. augusztus 16-án Buna Anna református pedagógus és szakíró
- Itt született 1931. július 18-án Barkó György romániai magyar színész.
Források szerkesztés
- Vistai András János Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Bokor József (szerk.). Pürkerec, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8
- Hotger Antal: Hétfalusi csángók boricatánca (Etn. 1899)
- Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Erdélyi Néprajzi Tanulmány 1946)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}