Tatrang (település)
Tatrang (románul Tărlungeni) Románia, azon belül Brassó megye egyik községe. Az ún. barcasági csángók, azon belül a hétfalusi csángók egyik legnagyobb települése Négyfalu mellett.
| Tatrang (Tărlungeni) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Község | Tatrang | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 507220 | ||
| Körzethívószám | 0x68[1] | ||
| SIRUTA-kód | 42012 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3743 fő (2011. okt. 31.)[2] | ||
| Magyar lakosság | 1150 (2011)[3] | ||
| Népsűrűség | 27,59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 620 m | ||
| Terület | 135,66 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tatrang
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 45° 38′ 59″, k. h. 25° 45′ 46″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 59″, k. h. 25° 45′ 46″ | |||
 | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
2002-ben összesen 7399 lakosa volt, ebből román 4061, magyar 2538, cigány 790, ukrán 2, német 6, török 1, zsidó 1.
A község polgármestere Kiss József (RMDSZ), annak ellenére, hogy a magyarság számbeli kisebbségben van.
TörténeteSzerkesztés
1427-ben Tatrang néven említik először. Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus vallású lett.
1910-ben 3556 lakosa volt, ebből 2157 magyar, 1243 román, 140 cigány és 16 német.
A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott.
A hétfalusi csángók („barcasági magyarok”), Siebendörfer vagy Șapte Sate-i csángók a XI. századi magyar-besenyő határőrök maradékai, akik a Barcaság délkeleti szegletében, Brassó közelében Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu (ma: Szecsele), Brassótól távolabb Tatrang, Zajzon és Pürkerec önálló településein laknak. E területeken ők lakják Apáca, Krizba, Barcaújfalu, Halmágy és Székelyzsombor falvakat is. Az eredetileg gyér határőr-lakosság a kora Árpád-korban a Dél-Erdélyben lakó székelyekkel gyarapodott és mai településeik a XIII. században alakultak ki. Az oklevelek csak "székelyeknek" nevezik őket. A szabad jogállású Hétfalu eredetileg királyi birtok volt, amely lakosságának egy részét a környékükre betelepített szászok jobbágysorba süllyesztettek. Mivel kevés termőföldjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát és fakitermeléssel foglalkoztak. A múlt század második felében a jobb megélhetés reményében sokuk a Regátba vándorolt ki, ahol a '30-as évekig a városi személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.
Híres tatrangiakSzerkesztés
- Fóris István romániai magyar kommunista politikus, újságíró.
- Itt tanított Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, zoológus, vadászíró.
- Itt született Mezei Sándor (1919. január 17.) agrármérnök, mezőgazdasági szakíró, iskolaszervező pedagógus.
- Itt született Tompa István (1924. február 9.) közgazdász, politikus és író.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
ForrásokSzerkesztés
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- https://web.archive.org/web/20120917111934/http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/014.html
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
.svg){kind=small}