Szélnye
Szélnye (1899-ig Szielnicz, szlovákul: Sielnica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
| Szélnye (Sielnica) | |
 | |
| Szélne római katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1250 |
| Polgármester | Anna Gavajdová |
| Irányítószám | 962 31 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1398 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 338 m |
| Terület | 17,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 37′ 55″, k. h. 19° 06′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 55″, k. h. 19° 06′ 45″ | |
| Szélnye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szélnye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Zólyomtól 6 km-re északra fekszik.
Története szerkesztés
A települést 1250-ben „Zelnitz” alakban említik először, majd 1280-ban „Scelnece” formában írják. 1288-ban IV. László király a znióvári Szűz Mária kolostornak adományozta. 1293-ban „Zelnicha” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Lakói egykor szabad emberek voltak, a falu a zólyomi királyi uradalomhoz tartozott. Szélnye gótikus temploma 1397-ben épült fel. 1657 és 1668 között a töröknek fizetett adót. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1710-ben felégették a hadak. II. József 1776-ban a falut a besztercebányai káptalannak adta, akik 1780 és 1790 között reneszánsz-barokk stílusú kastélyt építettek ide. A 18.-19. században a falu fazekasairól volt híres.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZIELNICZA. Tót falu Zólyom Várm. fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetős.”[2]
1828-ban 61 házában 485 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, erdei munkákkal, fazekassággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szielnicza, tót falu, Zólyom vmegyében, a selmeczi országutban: 480 kath., 5 evang. lak. Cserépedényei leghiresebbek az egész megyében. F. u. a beszterczei káptalan. Ut. p. Bucsa.”[3]
Az 1853. évi kolerában 36 lakos hunyt el a községben. 1873 után határában szenet bányásztak. 1890-ben nagy tűzvész pusztított. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 699, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1156 lakosából 1122 szlovák volt.
2011-ben 1324 lakosából 1106 szlovák és 109 cigány.
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma 1942-ben épült, a korábbi 1397-ben épített templom alapjain.
- Barokk kastélya a 18. század második felében épült.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
