Ħal Tarxien Málta egyik helyi tanácsa és községe az ország központi részén. Lakossága 7608 fő. A település neve talán a tirix szóból származik, amely nagy követ jelent.

 A településen világörökségi helyszín található 
Ħal Tarxien
Feldíszített utca a templommal szemben
Feldíszített utca a templommal szemben
Ħal Tarxien címere
Ħal Tarxien címere
Ħal Tarxien zászlaja
Ħal Tarxien zászlaja
Mottó: Tyrii genure coloni[1]
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterPaul Farruġia (Munkáspárt, 2000 óta)
IrányítószámTXN
Testvérvárosok
ÜnnepAngyali üdvözlet (május 3. vasárnapja)
Népesség
Teljes népesség8583 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség8645,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület0,88 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 51′ 54″, k. h. 14° 30′ 40″Koordináták: é. sz. 35° 51′ 54″, k. h. 14° 30′ 40″
Ħal Tarxien weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħal Tarxien témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

 
A nagy templom belsejében

A település első emlékei a viszonylag jó állapotban fennmaradt megalitikus templomok, amelyeknek építési fázisát Tarxienről nevezték el. Az első kb. Kr. e. 3100 körül épült.

A terület nagyrészt lakott maradt egészen napjainkig. Az Angyali üdvözlet-kápolnát 1592. május 23-án emelték plébánia rangjára. Brichelot és Bremond 1718-as térképén C(asal) Tarsien néven szerepel.

A 20. században több község vált függetlenné tőle: 1910-ben Raħal Ġdid, 1965-ben Fgura, 1969-ben pedig Santa Luċija is önálló egyházközség lett. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.

Tarxien ma szerkesztés

A forró nyári hónapokban sokan mennek hosszabb-rövidebb időre a tengerpartra, így előfordul, hogy a város lakossága a kétharmadára csökken.

Önkormányzata szerkesztés

Tarxient héttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 5 munkáspárti és 2 nemzeti párti képviselőből áll.[3]

Polgármesterei:

  • Anthony Busuttil (1994-2000)
  • Paul Farruġia (Munkáspárt, 2000-)

Nevezetességei szerkesztés

Megalitikus templomok szerkesztés

 
A templomok alaprajza
 
A templom egyik oltára a vallettai Régészeti Múzeumban

A város határában feltárt újkőkorszaki romok az egyik legkomplexebb templom maradványai. A nagy templomkomplexum Kr. e. 3100 és 2500 között épült. A templomépítés egy második, fejlettebb szakaszához tartoznak, amelyet ezekről a templomokról neveztek el Tarxien-szakasznak.

A három templom jó állapotban maradt fenn, az alaprajz zavarosságát mindössze az okozza, hogy az utolsó, harmadik templomot a két korábbi közé építették, mindkettőbe belevágva. A két régebbi templom a hagyományos 5 ívzáródásos alaprajzzal rendelkezik, a harmadik azonban 6 ívzáródásos (3-3 apszis mindkét oldalon), a végében pedig csak egy oltár áll. A keleti oldalon egy negyedik templom alapjait is felfedezték, ennek azonban csak két oldalsó apszisát sikerült feltárni, a többi a környező épületek alatt van.

A templomokból (amelyek mind közül a leggazdagabban díszítettek) a falakon kívül finoman kimunkált cserepek, szobrok - köztük az istenanya hatalmas szobortöredéke - kerültek elő, a falakat frízek, reliefek díszítik, leggyakoribbak az állatalakok és spirális motívumok. A mozdítható töredékeket ma a vallettai Régészeti Múzeumban őrzik, az istenanya szobrának másolata azonban a helyén áll.

A templomokat 1914-ben fedezte fel egy helyi földműves. A közeli Hipogeum felfedezése után kihívta a Régészeti Múzeum igazgatóját, Sir Temistochles Zammitot, aki az első ásatásokat lefolytatta. Az újabb ásatásokra és helyreállítási munkákra azonban egészen 1956-ig kellett várni. A templomok 1992 óta az UNESCO Málta megalitikus templomai világörökségi helyszínének részét képezik. 2010-ben megkezdődik a templomok karbantartása, amelynek keretében sátortetőt építenek a templomok fölé, hogy a naptól és az esőtől megóvja.[4]

Egyéb nevezetességei szerkesztés

  • Angyali üdvözlet-plébániatemplom (Marija Annunżjata, Annunciation)
  • Szűz Mária-templom: 1729 és 1737 között épült
  • Krisztus feltámadása-templom: Ta' l-Erwieħ (a lelkek temploma) néven is ismerik, mivel a régi temető közepén áll
  • Tad-Dejma kereszt: az önkéntesekből álló milícia[5] rendszeresen itt találkozott. A ma látható kereszt másolat.

Kultúra szerkesztés

Band clubja az Għaqda Mużikali Marija Annunżjata

Egyesületei:

  • Madonna tad-Duttrina Social Club
  • St.John’s Ambulance Brigade

Egyházi szervezetei:

Sport szerkesztés

Sportegyesületei:

  • Boccia: Tarxien Boċċi Club
  • Labdarúgás: Tarxien Rainbows Football Club: a máltai élvonal középmezőnyéhez tartozik

Közlekedés szerkesztés

Autóval bárhonnan gyorsan elérhető.

Autóbusszal:

Jegyzetek szerkesztés

  1. Jelentése: A föníciaiak alapítottak
  2. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  4. Tarxien temples shelter go-ahead”, Times of Malta, 2010. szeptember 23.. [2010. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.) (angol nyelvű) 
  5. A középkorban Notabile és Castello a mare kivételével nem volt őrzött hely a szigeten, ezért a helyiek közül sok férfi csatlakozott a milíciához, hogy áprilistól októberig őrizzék a sziget partjait.

Források szerkesztés

  • Local Councils: Tarxien (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)