Számviteli törvény
Magyarországon a számviteli tevékenységeket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályozza.
A preambuluma szerint: „A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.”
Meghatározza „a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket”.
A beszámolási kötelezettséget helyezi előtérbe, végtermék szabályozásra épül.
A piaci szereplők és az egyéb érdekhordozók prioritásának a meghatározása is alapvető feladata.
A törvény hatálya szerkesztés
A törvény hatálya alá tartoznak a következő gazdálkodók: vállalkozó,[1] az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet,[2] a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra,[3] a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról (kiva) szóló törvény előírásai szerint vezeti.
A törvény tagolása szerkesztés
- I. Fejezet: Általános rendelkezések
- A törvény célja; A törvény hatálya
- II. Fejezet: Beszámolás és könyvvezetés
- Beszámolási kötelezettség; Üzleti év; Könyvvezetési kötelezettség; Számviteli alapelvek
- III. Fejezet: Az éves beszámoló
- Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok
- Közbenső mérleg
- A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
- A mérlegtételek értékelésének általános szabályai
- Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke
- Az eszközök értékcsökkenése
- Az eszközök értékvesztése
- A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése
- Valós értéken történő értékelés
- A mérlegtételek alátámasztása leltárral
- Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
- Az eredménykimutatás tételeinek tartalma
- Üzleti jelentés
- IV. Fejezet: Egyszerűsített éves beszámoló
- V. Fejezet: Egyszerűsített beszámoló
- Általános szabályok
- Az egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek tartalma
- Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése
- Az eredménylevezetés tartalma, tagolása
- Az eredménylevezetés tételeinek tartalma
- VI. Fejezet: Összevont (konszolidált) éves beszámoló
- Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség
- Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma
- Adósságkonszolidálás
- Ráfordítások és bevételek konszolidálása
- Társult vállalkozások konszolidálása
- Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása
- Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet
- Összevont (konszolidált) üzleti jelentés
- VII. Fejezet: Sajátos beszámolási kötelezettségek
- Előtársasági időszak; Gazdasági társaságok átalakulása; Devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai
- VIII. Fejezet: Számviteli szolgáltatás
- IX. Fejezet: Nyilvánosságra hozatal és közzététel
- Letétbe helyezés
- X. Fejezet: Könyvvizsgálat
- A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség; Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék
- XI. Fejezet: Könyvvezetés, bizonylatolás
- Kettős könyvvitel
- Az egységes számlakeret
- Számlarend
- Egyszeres könyvvitel
- A könyvviteli rendszerek változtatása
- Könyvviteli zárlat
- A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem
- Számviteli bizonylatok
- Szigorú számadási kötelezettség
- A bizonylatok megőrzése
- XII. Fejezet: Jogkövetkezmények
- XIII. Fejezet: 171-173. TÖRÖLVE!
- XIV. Fejezet: Záró rendelkezések
- Hatálybalépés
- Az Európai Unió jogának való megfelelés
- A magyar számviteli standardok
- Átmeneti rendelkezések
- Felhatalmazás
- Mellékletek
- 1. sz. melléklet: A mérleg előírt tagolása
- 2. sz. melléklet: Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással)
- 3. sz. melléklet: Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással)
- 4. sz. melléklet: Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása
- 5. sz. melléklet: Az eredménylevezetés előírt tagolása
- 6. sz. melléklet: I. Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet "A" változata szerinti mérleg tagolásától; II. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet "A" változata szerinti eredménykimutatás tagolásától
- 7. sz. melléklet: Cash flow-kimutatás
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Vállalkozó: „minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé”.
- ↑ Egyéb szervezetek: lakásszövetkezet, társasház, egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, víziközmű-társulat, befektetési alap, egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, közraktár, külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
- ↑ Az egyéni vállalkozókra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) és az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény vonatkozik.