Főmenü megnyitása
Székelyföld lobogója

A székely zászló a székelység egyik szimbóluma; 2004-ben alkották meg, és 2009-ben nevezték ki Székelyföld hivatalos zászlajának. Kinézetét tekintve kék alapon arany sáv, a kék mezőben aranyszínű, nyolcágú csillaggal és ezüst, növekvő holddal. Tágabb értelemben székely zászlónak neveznek minden olyan zászlót, melyet a székelyek az önazonosságuk jelképének tekintenek – így például a fekete-vörös változatot is.

VáltozataiSzerkesztés

A kék-arany változatSzerkesztés

 
Székely zászló a Kurultájon, 2014

A 2004-ben megalkotott és elfogadott, Kónya Ádám által készített zászló égszínkék színű, fektetett téglalap alakú, méretaránya 2:3. A kék mezőt vízszintes arany sáv vágja 2:1:2 arányban. A felső kék sáv zászlórúd felőli részén nyolcágú, arany csillag és növekvő, ezüst holdsarló helyezkedik el.[1]

A zászló leírása szerint a nyolcágú „Nap-csillag” a jelenlegi nyolc székely szék (Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Bardóc-Miklósvárszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék) egységének a jelképe, a növekvő Hold pedig a székelyek kiteljesedő jogainak szimbóluma. A Nap és a Hold már a 16. században is a székelység jelképe volt: 1580-ban az Erdélyi Fejedelemség címerének alkotóelemeiként jelennek meg, az 1659-es erdélyi országgyűlés székely jelképekként törvénybe foglalta („légyen egy fél hold és nap”), a 18. századtól pedig megjelennek a címereken és zászlókon.[2]

A színek Székely Mózes erdélyi fejedelem 17. századi hadi lobogóit idézik; egyes megerősítetlen források azt is tudni vélik, hogy Erdély színei régen a kék és az arany voltak.[3] Kék-arany zászló jelenik meg Maros-Torda vármegye címerében is, Szent László kezében.[4]

Több szakember rámutatott arra, hogy a zászlón ábrázolt Nap nem felel meg a címertani szabályoknak: voltaképpen nem heraldikai nap, de még csak nem is csillag, hanem a székely szőttesek mintázatára emlékeztető motívum.[4][5] Ezen felül pedig nem igazolt, hogy a kék és az arany a székelység színei voltak; a mintául szolgáló Székely Mózes-féle zászló pedig egyébként sem kék-arany, hanem kék-fehér.[4]

A fekete-vörös változatSzerkesztés

 
Fekete-vörös színű székely zászló

Egyesek ezt a változatot „régi székely zászlóként” vagy „székely harci zászlóként” ismerik. A valóságban ennek nincs történelmi előképe, a 20. század második felében, Csíkszék területén alkották meg a székely női népviselet alapszíneit használva, a román hatalom elleni lázadásként. Manapság is főleg a csíkszékiek használják; egyesek tévedésből azonosítják régi, hagyományos székely zászlóként.[6][7]

A fekete-vörös változatot használja az Amerikai Egyesült Államokban bejegyezett Székelyek Világszövetsége,[8] és a motorosok, rockerek is ezt részesítik előnyben.[9]

Eredete, történeteSzerkesztés

Korai jelképek és hadi zászlókSzerkesztés

 
A goroszlói gyalogsági zászló ábrázolása

Az egyik legrégebbi, 15. századi székely jelkép vörös alapon kardot tartó páncélos kar; a kard koronát, szívet, és medvefejet döf át, a medvefej két oldalán pedig növekvő hold és hatágú csillag látható. Valószínűleg a korabeli székely hadi zászlók is ezt a színt és jelképet hordozták.[2]

A mai hivatalos lobogó Székely Mózestől, az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelemnek az idejéből eredeztethető. Székely Mózes hadi zászlói az 1601. augusztus 3-i goroszlói csatában vezették a székely harcosokat, de a vesztes csata után „fogságba” estek és elkerültek az akkori Habsburg uralom alatt álló Prágába. A zsákmányul esett 130 erdélyi zászlót a Turul folyóirat 1891. évi 1. sz. füzetében is említik. Mika Sándor Erdélyi hadi zászlók 1601-ből címmel könyvet jelentetett meg történetükről.[6]

A 21. század előtt nem volt mai értelemben vett, egységes zászlaja a székelyeknek. 1876-ig mindegyik székely szék mint önálló politikai egység a saját szimbólumait használta, utána pedig Trianonig a magyar állami szimbólumokat.[2] Az 1989-es rendszerváltást követő enyhülésben ismét igény mutatkozott saját jelképekre, az erdélyi magyarok pedig ismét a magyar zászlót tették magukévá, épületekre is kitűzve azt. Ám egy 1994-ben elfogadott és 2001-ben kiegészített román törvény betiltotta „idegen államok”, így Magyarország zászlójának nem hivatalos alkalmakkor való kitűzését, ellehetetlenítve a magyar zászló használatát.[10]

A székely zászlóSzerkesztés

 
Székely lobogó az Országház erkélyén

2003-ban megalakult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), mely saját jelképeiként 2004. január 17-én tartott ülésén elfogadta a Kónya Ádám művelődéstörténész által alkotott, a Székely Mózes-féle hadi lobogó által ihletett kék-arany székely zászlót és székely címert. A munkához Kónya a székelyek régi, 17. században elfogadott jelképeit, a napot és holdat használta fel (megjegyzendő, hogy heraldikai szempontból nem nap, hanem nyolcágú csillag látható a zászlón, melyet Kónya „napcsillagnak” nevezett).[2][6]

Mivel a SZNT a székely autonómia-törekvések fő szószólója, a jelképek hamarosan a székely összetartás, összefogás, önazonosság kifejezőivé váltak; a lobogó ismertsége fokozatosan nőtt, a sajtó és a polgárok is „székely zászlóként” kezdték emlegetni. 2009. szeptember 5-én a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés a jelképeket Székelyföld zászlajának, illetve címerének nyilvánította.[6] Jelentőségteljes, hogy a székely zászló használata révén nem egy magyar állami szimbólum tűnik fel Romániában mint a helyi magyarok szimbóluma, így a románok nem téveszthetik össze a székelyek autonómiaigényét az 1945 utáni európai békerendszerbe nem illeszkedő vélt magyar területi revizionizmussal.[11]

A zászló hamarosan több középületen megjelent. Gyergyócsomafalva polgármesteri hivatalára 2005-ben, Sepsiszentgyörgyön 2009-ben tűzték ki, majd fokozatosan elterjedt a településeken.[12] A román válaszlépés nem késett sokat: 2013-tól kezdve számtalan jogerős ítélet született, melyek szerint a magyar közösség szimbólumait (székely zászlók, városzászlók) el kell távolítani minden középületről, közterületről, sőt még a középületek belsejéből is.[13][14][15] A jogalap megerősítésére 2015-ben új zászlótörvényt fogadtak el, mely tovább korlátozta a közösségi zászlók használtatát.[14] 2018-ban a román miniszterelnök kivégzéssel fenyegette meg azokat, akik középületekre teszik ki a székely zászlót.[16]

A székely zászló népszerűségét, jelentőségét bizonyos fokig az üldöztetésnek, a román hatóságok hadjáratának köszönheti.[5][7] Balogh Levente újságíró szerint „ha nem kezdenek hadjáratot ellene, előfordulhat, hogy a kitalálóin kívül nem sok embert érdekelne. Így azonban annak is beleégett a tudatába, akinek amúgy sok köze nincs a székelyekhez, és ma mindenütt a soviniszta hatóságok által üldözött kisebbségi szimbólumként tekintenek rá.”[17]

A nemzeti szolidaritás jeleként 2013. február 15-én a budapesti Országházra is kitűzték a székely zászlót, ezen kívül pedig több magyarországi önkormányzati épületre is.[18]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Határozat a Romániában élő magyar közösség nemzeti szimbólumairól. Erdély.ma, 2019. február 23. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  2. a b c d Kertész
  3. Csörgő Zoltán: A székely zászló és a szimbólumhasználati jog. Symbolon Intézet, 2016. május 20. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  4. a b c Nagybaczoni Molnár Ferenc: Székely jelképek? - I. rész. Krónika, 2010. április 2. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  5. a b Makkay József: A székely zászlóról szakértői szemmel. Erdélyi Napló, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  6. a b c d Izsák
  7. a b Farkas Imola: A piros–fekete új divat. Hírmondó, 2017. október 19. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  8. Nyitóoldal. Székelyek Világszövetsége. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  9. Bálint Kinga Katalin: Székely kokárdát is kitűzhetünk. Székelyhon, 2014. március 5. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  10. Vass Enikő: Tiltott Romániában az idegen zászló és himnusz. Index, 2010. április 30. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  11. Makkay József: A székely nem revíziót, csak autonómiát akar. Krónika, 2019. február 4. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  12. Wodianer-Nemessuri Zoltán: Történelmünk a vádlottak padján. Magyar Idők, 2016. június 13. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  13. Bíró Blanka: Folytatódnak a zászlóperek Háromszéken. Krónika, 2013. szeptember 22. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  14. a b Kádár Hanga, Nánó Csaba: Az üldözött székely zászló. Erdélyi Napló, 2017. február 18. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  15. Kádár Hanga, Nánó Csaba: Egy zászló eltávolítása több ezer kitűzött zászló lobogását eredményezi. Dunántúl Online, 2019. február 25. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  16. Bíró Blanka: Mihai Tudose székely zászló elleni kirohanása túlmegy minden határon. Maszol, 2018. január 12. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  17. Balogh Levente: Székely bicska a román trikolóron. Főtér, 2015. december 13. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  18. Kitűzték a székely zászlót a Parlamentre. Origo, 2013. február 15. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Székely zászló témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés