Főmenü megnyitása

Mika Sándor (Brassó, 1859. február 12.Budapest, 1912. május 1.) magyar történész, filozófiai doktor, főgimnáziumi rendes- és egyetemi magántanár.

Mika Sándor
Született 1859. február 12.[1]
Brassó
Elhunyt 1912. május 1. (53 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Mika Sándor témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

 
Mika Sándor síremléke a Kerepesi temetőben

Brassóban született, és itt végezte el középiskoláit is. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári, berlini és párizsi egyetemeken végezte. 1879-ben tett doktorátust és tanári vizsgát a kolozsvári egyetemen. 1883 és 1886 között magántanár a kolozsvári egyetemen, 1886-tól 1892-ig a Brassói Főreáliskola, 1892-től 1895-ig a budapesti VII. kerületi főgimnázium, 1895-től a tanárképző-intézet gyakorló főgimnázium tanára, egyben szakvezető tanár az Eötvös-kollegiumban. Itt nagy hatást gyakorolt, főleg forráskritikai módszerével és egyetemes történeti távlataival a fiatal történésznemzedékre (Szekfű Gyula, Eckhart Ferenc stb.). 1897-ben a budapesti egyetemen Erdély történelmének magántanárává képesítették.

Cikkei a Budapesti Szemlében (1883ː A pápaság felemelkedése a XI. században, 1884; Ranke felfogása a középkor kezdetéről); az Erdélyi Múzeumban (1885ː A franczia forradalom a legújabb világításban és könyvismertetés, 1891ː Egy év Brassó és Erdély történetéből – 1613); a Századokban (1886ː könyvismertetés, 1893ː Történelmi irodalmunk 1892-ben); a brassói állami reáliskola Értesítőjében (1888ː Egy szász történetíró a mult századból: Hermann Mihály); a Brassó című folyóiratban (1890. 10., 11. számː Menyegzői szokások a XVII. században); a Történelmi Tárban (1893–1894ː I. Rákóczy György összeköttetése Brassóval) jelentek meg, de írt a Turulba és az Uraniába is; illetve munkatársa volt a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Richelieu bíbornok-minister befolyása Francziaországra és Európára. Kolozsvár, 1879. (Ism. Erdélyi Múzeum).
  • Az investitura kérdése Erdélyben. Kolozsvár, 1884. (Különnyomat az Erdélyi Múzeum kiadványaiból).
  • Weiss Mihály, egy szász államférfiú a XVII. századból. Budapest, 1893. (Magyar történeti életrajzok IX. kötete → ismerteti a Budapesti Szemle LXXV.) Online
  • A hűbériség és keresztes hadjáratok kora. Budapest, 1900. (Nagy képes világtörténet V. kötete → ismerteti a Vasárnapi Ujság 43. sz.); Elektronikus elérés: [1]
  • Világtörténet. Budapest, 1902. I–III.
  • Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. (ford. Szabó Károly, javította és bevezetéssel ellátta Mika Sándor). Budapest, 1898.

Ezenkívül 1901-től Angyal Dáviddal szerkesztett történeti tankönyveket a gimnáziumok és reáliskolák számára.

ForrásokSzerkesztés

Egyéb külső hivatkozásokSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10514.htm, Mika Sándor, 2017. október 9.